Thealter U21 blog – plusz utolsó napok

Cikkünk frissítése óta eltelt 11 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Az utolsó jegy? (A Szomorú Ember blogja)

Elnézést kérek Závada Páltól és Pétertől, pedig ez volt az egyik legszórakoztatóbb felolvasás, amit valaha láthattam. És elnézést kérek előre a kaposvári fiataloktól.

Nem írok blogot. Lehúzom a rolót, de nem költözök az új árkádba. Furcsa fricska a sorstól, hogy a záró előadás éppen a Sziszüphosz lesz. És elnézést kérek azoktól az olvasóktól, akiknek nincs facebook profiljuk, ők nem tudják elolvasni a következő hivatkozást.

A MASZK Egyesület közleménye

Az egészet úgy tudnám érzékeltetni, mintha egy reggel arra ébrednék, valaki elfalazta előttem könyvtárszobám ajtaját. Ott van bent minden, a könyveim, az írásaim. Az élet meg megy tovább.

Tegnap este felbontottam édesapám kókai körte pálinkáját. Milyen szépen engedi a magyar nyelv ezt leírni.

A Zsina előterét családom újította fel. Feleségem és unokaöcsém festette ki, a plafonon a nővérem csillárja lóg. Tolnai Ottó körbefutó szövegét magam választottam. Nem munkaként éltük meg azt a hetet.

Valaha ezzel a képpel kezdtem az írást a Zsináról, most ezt a blogot is ezzel zárom. A nyolcvanas évek vége felé már itt laktunk a Hajnóczy utcában. A nagyszobában tornyokként emelkedtek a könyvek, mi a földön, ágybetéten aludtunk. A junoszty televízió nem kapcsolt ki magától. Annamari és Julcsi szokása volt reggel átjönni hozzánk, kutatták alszunk e még. Rámásztak mellkasunkra, beleszuszogtak arcunkba, suttogtak fejünk felett. Azon a reggelen is folyt a szertartás. Halottam, ahogyan apró lábaik neszeznek az előszobában, jöttek, másztak szuszogva. De aztán csend. Egyikük ezt suttogta: pssszt, apa megint színházban volt!

Thealter Fesztivál Szeged, 1991-2011

Petró János

Előző sztori

Kosárlabda: győzelemmel kezdett a Szeged KE

Következő sztori

Kosárlabda: szünet után hengerelt a Kosársuli