Írjon nekünk

Közélet

Politológusok értékelték az alkotmányozás folyamatát Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Az alkotmányozás folyamatáról szervezett kerekasztal-beszélgetést a Móra Ferenc Kollégium és a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete (SZTEP) kedd délután, Újszegeden. A Kollégium nagytermében megrendezett eseményen Szomszéd Orsolya a Nézőpont Intézet elemzője, Antal Attila a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa és Kovács László Imre az SZTE-ÁJTK Politológiai Tanszékének docense fejtette ki álláspontját az idei alkotmányozással kapcsolatban.

Az egyetemistákból álló hallgatóság előtt Szomszéd Orsolya kijelentette: elsősorban politikai okok miatt készülhetett el ilyen gyorsan Magyarország új alaptörvénye, hiszen a ciklus elején az egységes kormánytöbbség könnyebben tud hozzálátni egy ilyen folyamathoz. A Nézőpont Intézet elemzője a nemzeti hitvallással kapcsolatban hangsúlyozta: a kormányoldal az észt, a horvát, vagy éppen a szlovák alaptörvényhez hasonlóan – és a ’89-es alkotmány rövid preambulumától eltérően – a történeti legitimációt szerette volna megteremteni, pótolni. Szomszéd Orsolya szerint a közjogi rendszer alapjaiban nem változott, ugyanakkor bizonyos intézmények esetén jelentős módosítások figyelhetőek meg. Ezek közé tartozik az Alkotmánybíróságot (AB), az ombudsmanokat és a népszavazást érintő változások. Az elemző a mindenkori kormányok mozgáskörét szűkítő közpénzügyi fejezetet is kiemelte, mint komoly újítást. Hozzátette: a kétharmados jegybanktörvény, valamint a Költségvetési Tanács szerepének megváltozása is a hivatalban lévő kabinet lehetőségeinek korlátozására szolgál.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, Antal Attila hangsúlyozta: a posztszovjet régióban lezajló alkotmányozások során népszavazásra, illetve parlament általi elfogadásra is találhatunk példákat. A térségben szinte mindenhol új alkotmány született, 6-7 helyen népszavazás útján, a többi esetben pedig a parlament – 70-80%-os többséggel – fogadta el az alaptörvényt. Az ellenzék kivonulása tehát nem tekinthető megszokott jelenségnek. Hozzátette: fontosnak tartja, hogy az emberek sajátjuknak érezzék az új alaptörvényt, amelyet azonban az alkotmány elfogadásának körülményei erőteljesen megnehezítenek. Antal Attila szerint az alaptörvényben ellentmondás is megfigyelhető, hiszen egyrészt erősítik a cselekvőképes kormányzást – például az AB hatáskörének csökkentésével -, míg ezzel párhuzamosan bizonyos esetekben megkötik a kabinet munkáját. Ez utóbbiak alátámasztására a közpénzügyi fejezet egyes rendelkezéseit hozta fel.

Kovács László Imre kiemelte: a ’89-es alkotmány másfél hónap alatt készült el, ráadásul egy olyan országgyűlés fogadta el, amely a szó mai értelmében nem rendelkezett demokratikus legitimitással. Nem mond egy alkotmány minőségéről semmit sem, hogy mennyi idő alatt alkotják meg – tette hozzá az SZTE-ÁJTK Politológiai Tanszékének oktatója, aki szerint annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP korábban a népakarat érvényesülése mellett emelt szót, a mostani alaptörvény még a ’89-es alkotmányhoz képest is szűkíti a nép, illetve a civil társadalom beleszólási lehetőségeit. Példaként az Alkotmánybírósághoz való fordulás korlátozását – amelyet egyébként az AB is kifejezetten kért az alkotmányozó többségtől – valamint a népszavazásról szóló rendelkezések szigorítását említette. Kiemelte: érvényes és eredményes népszavazást nehezebben lehet majd tartani az alaptörvény hatályba lépése után. A Szegedi Tudományegyetem docense mindazonáltal súlyos problémának tartja, hogy a választójog kérdését szabályozatlanul hagyták – a sarkalatos törvények körébe utalták – és még a népszavazás lehetőségét is megtiltották ebben a témakörben. Kovács László Imre mindemellett hangsúlyozta: az általa megfogalmazott kritikák ellenére nincs komoly baj az új alaptörvény tartalmi részével. Magyarország egy európai demokratikus állam marad, az alkotmány elfogadását kísérő eljárási vita azonban a törvény szövegének megítélésére is rányomja a bélyegét.

Gömbicz Nándor

Közélet

Töltsd újra: tovább terjed a Refill-mozgalom Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Már 15 kereskedelmi egységben igényelhetünk ingyen vizet.

Tovább olvasom

Közélet

Vízpocsékolás megy a belvárosban

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Literszám folyik a víz a szökőkútból, teljesen feleslegesen.

Tovább olvasom

Hírzóna

Nagy az érdeklődés az elektronikai hulladékgyűjtésre Szegeden

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.

Megjelent:

Szerző:

Október 19-én, szombaton a Rákóczi tér 1. szám előtt.

Tovább olvasom

Aktuál