Írjon nekünk

Egyetem

Áttörést hozhat Szegednek a szuperlézer

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

szuperlezer


Több tudományterületen is jelentős áttörést hozhat és a régió gazdaságát is fellendítheti az az angol elnevezésének (Extreme Light Infrastructure) rövidítése alapján ELI-nek hívott lézeres kutatóközpont, amelynek megépítésére szegedi helyszínnel pályázik Magyarország. A részletekről Szabó Gábor akadémikussal, a Szegedi Tudományegyetem professzorával beszélgettünk.

Az ELI egyike az Európai Unió 2015-ig tervezett harmincöt, stratégiai fontosságú tudományos nagyberuházásának, melyeknek listáját egy speciális szakértői bizottság állította össze annak érdekében, hogy az öreg kontinens megőrizhesse versenyképességét. Az ELI-fejlesztés teljes költsége mintegy 400 millió euróra rúg, ennek 60 százalékát fedezi az EU, a fennmaradó 40 százalékot pedig önerőből majd kell finanszíroznia a befogadó államnak.
Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem optikai és kvantumelektronikai tanszékének oktatója (középső képünkön) elmondta: az ELI olyan lézeres központ lesz, amelyben a tervek szerint a jelenleg ismert lézerekénél ezerszer nagyobb teljesítmény válik elérhetővé. A beruházásnak hazánk mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Csehország és Románia adna helyet.
„Az ELI megvalósítása érdekében létrejött konzorciumban 13 ország vesz részt. 2011-re kell letenni a megvalósításra vonatkozó részletes koncepciót. A helyszín kiválasztására vonatkozó munkálatok folyamatban vannak: a nemzeti pályázatokat két különböző szakértői csapat előtt tavasszal már be kellett mutatni, most folynak a további tárgyalások és a terepszemlék az első körös vélemények alapján. A 2009-es év végére, de legkésőbb a 2010-es esztendő elejére el kell dőlnie, hol épülhet meg 2014-re vagy 2015-re a központ. Úgy gondolom, nem rosszak az esélyeink, de nagyon intenzív munkára van szükség a következő egy-két hónapban; ugyanakkor még az sem elképzelhetetlen, hogy összefogunk egy másik pályázó országgal” – tájékoztatott Szabó Gábor.
szabogabor2Hazánk lehetőségeit javítja, hogy már biztossá vált: nem Debrecenbe kerül az Európai Neutronkutató Központ (ESS). Az Elbától keletre így továbbra sincs hasonló nagyberendezés Európában, ami az akadémikus szerint mindenképpen elgondolkodtathatja az illetékes döntéshozókat. „Amellett, hogy szigorúan csak a szakmai szempontokat tekintve az Egyesült Királyság vagy Franciaország lenne a befutó, várhatóan figyelembe veszik majd az új tagállamok igényét is egy ilyen nagyságrendű beruházás iránt” – véli.
Miért lesz az ELI megépítése forradalmi jelentőségű az egész világ számára? A szuperlézer számos olyan kísérletre ad majd lehetőséget, melyeknek egyelőre még csak az első lépései történtek meg, emellett rengeteg tudományos, illetve terápiás eljárás, technika válhat megvalósíthatóvá vagy költséghatékonyabbá az eddig ismertnél ezerszer nagyobb lézerteljesítmény révén. A lehetséges alkalmazások köre roppant széles: a mély alapkutatásoktól az anyagtudományig és az orvostudományig terjed.
Szabó Gábor több példát is felsorolt. A tervezett berendezéssel olyan nagyon rövid időtartamú fényimpulzusok állíthatók majd elő, amelyekkel megfigyelhetők lennének a molekulákon belül zajló elemi folyamatok. Az ELI-t lézeres részecskegyorsításra is lehetne használni, aminek többek között az orvostudományi alkalmazásokban lesz igen nagy jelentősége, hiszen a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozására nyílik lehetőség a daganatos betegségek kezelésében. A tumorok igen korai stádiumú felismerését segíthetik a nagy teljesítményű lézerrel előállított röntgensugárnyalábok, az agyi diagnosztikában pedig szintén komoly előrelépést jelenthet, ha új optikai gyorsítók létrehozásával szélesebb körben elterjedhetne az úgynevezett PET-technika. Szinte még fel sem mérhető a jelentőségük az ELI segítségével végezhető anyagtudományi kutatásoknak – ha a fémek felületén végbemenő elemi jelenségek nyomon követhetővé válnak, akár a károsanyag-kibocsátás is kedvezően befolyásolható. Megvalósulhat az is, amit még egy évtizeddel ezelőtt sem gondoltak a tudósok: a szuperlézerrel még az atommagokat is befolyásolni lehetne. Így akár olyan módszer is kidolgozható, amellyel a hosszú életű radioaktív izotópok rövid életűvé változnak – aligha kell ecsetelni, mekkora eredmény lenne a radioaktív hulladékok tárolása terén, ha a több ezer év alatt lebomló veszélyes anyag akár tíz év alatt kimúlna…
Maga a berendezés egy körülbelül 20 ezer négyzetméter nagyságú főépületben helyezkedne el, a projekt a kiszolgáló rendszerekkel együtt 4-6 hektár területet igényel. Az akadémikus úgy véli: Szeged ideális otthona lenne az ELI-nek, a fejlesztés elnyerése pedig nemcsak a Szegedi Tudományegyetem vonzerejét növelhetné, hanem a város, sőt akár a régió gazdaságát is fellendíthetné.
szabogabor5„A 400 millió eurós nagyberuházás rövid távon munkaerőt igényel az építés szakaszában, hosszabb távú gazdasági hatása pedig abban nyilvánul meg, hogy a berendezés üzemeltetéséhez mintegy 150-200 diplomás, európai szinten is jól fizetett munkatárs szükséges, illetve ugyanennyi lesz a folyamatosan jelen lévő vendégkutatók száma is – ők mind jelentős összegeket költhetnek el nálunk, akár a szállásra, akár a fogyasztásra gondolunk. Az ELI fontos az ipari szereplők számára is: mind az építés, mind a működtetés, mind az itt megszülető termékek iránt már érdeklődnek a cégek. A Szegedi Tudományegyetem számára óriási lehetőség, hogy együttműködjön a központtal a kutatásban, a fejlesztésekben, illetve az üzemeltetéshez szükséges szakemberek képzésében. Felkészülten várjuk a kihívást, hiszen azonkívül, hogy a helyszínnek kiszemelt korábbi orosz laktanya logisztikai és infrastrukturális szempontból kimondottan kedvező fekvésű, Szeged mellett szól az is, hogy a kutatók-klinikusok-ipar háromszög itt hosszú idő óta olajozottan működik. Döntő érv lehet továbbá, hogy a szegedi egyetem kutatói – Bor Zsolt, Szatmári Sándor, Rácz Béla, jómagam, illetve a fiatalabb nemzedék tagjai, mint például Osvay Károly – már a kezdetektől, az 1980-as évektől foglalkoznak olyan kutatásokkal, amelyeken az ELI alapszik majd: az ultrarövid, nagy teljesítményű fényimpulzusok előállítása, mérése, kezelése külön tudományág, melyben a szegedi iskola méltán vívott ki magának hírnevet szerte a világon. Mindezekre tekintettel bizakodva várom a döntést” – összegzett Szabó Gábor.

Egyetem

Kínai kalligráfiákat csodálhatunk az SZTE rektori épületében

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Az SZTE Konfuciusz Intézet hallgatóinak nyílik kiállítása.

Tovább olvasom

Egyetem

Kezdődik az AudMax Esték előadás-sorozata

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

Első alkalommal Prof. Dr. Racsmány Mihály pszichológus tart előadást “Jó-e, ha könnyen tanulunk?” címmel.

Tovább olvasom

Egyetem

Díszdoktori címeket adtak át az SZTE egyetem napi ünnepén

Ez a tartalom archív! A cikkben szereplő információk a megjelenés óta megváltozhattak.
/var/www/szegedma.hu/web/stab/pintermlajos.jpg

Megjelent:

Szerző:

27 kitüntetést adtak át az ünnepi szenátuson.

Tovább olvasom
Hirdetés

Aktuál