A Nézőpont Intézet vezetője elemezte Orbán Viktor évértékelőjét

A gyermekvédelmi törvény megerősítése, a zöld energiára történő átállás fontossága, valamint a választási "szuperév" kapcsán az új jobboldal felépítésének szükségessége voltak a fő motívumai Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédének - mondta Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatorna műsorában.

Helyes erkölcsi döntések

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a kormányfő beszédének első részében sokat beszélt Novák Katalin volt államfő lemondásáról és a kegyelmi ügyről, ezekkel kapcsolatban pedig "nagyon egyértelmű" üzenetként hibás döntésről beszélt, amivel a korábbi államfő megbontotta a nemzet egységét.

Mráz Ágoston Sámuel szerint az, hogy Orbán Viktor két alkalommal is kiemelte az erkölcsi vitában hozott helyes döntést, azzal lényegében a jobboldalt, a nemzeti oldalt és Magyarországot is megerősítette.

Hangsúlyozta, a kormányfő üzenete az volt a jobboldali szavazók felé, hogy aki ilyen nehéz döntésben vállalja a felelősséget, annak igaza lehet, ennek az igazságnak pedig szavazatokban mérhető ereje is lehet.

A gyermekvédelem megerősítése

Mráz Ágoston Sámuel a gyermekvédelmi törvény megerősítéséről szóló bejelentésre úgy reagált, a miniszterelnök ebben a kérdésben a gyermekvédelem elkötelezett táboraként írta le a jobboldalt, amely ezzel a megerősítéssel "támadásba megy át", és nem engedi meg azt, hogy "képmutató" baloldali kampány kisajátítsa magának a gyermekvédelem ügyét.

2024 a növekedés éve

A szakértő a kormányfői évértékelő gazdasági kérdésekkel kapcsolatos témáiról szólva azt mondta, 2023 vegyes gazdasági dimenziójában egyértelmű siker volt a miniszterelnök számára a nyugdíjak megvédése, a külkereskedelmi forgalom fenntartása és a munkahelyek védelme, de arra is utalt, elmaradt a várt gazdasági növekedés, a költségvetési hiány ugyan csökkent, de magas szinten van, az idei év fő célkitűzése pedig a 2019-es év növekedési pályájához történő visszatalálás lesz.

Magyarország a saját útját járja

Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a kormányfő beszédében egyértelműsítette hallgatósága előtt, hogy Brüsszel magára hagyta az európaiakat, ugyanakkor tisztázta azokat a liberális oldalról kapott kritikákat, amelyek az ő "Európa-ellenességét" hangoztatták.

A magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy Európát újra naggyá kell tenni, ezért egy új jobboldal felépítése szükséges, amely az ő értelmezésében nem Európa alternatíváját, hanem egy új európai alternatívát jelent - fogalmazott a szakértő.

A Nézőpont Intézet vezetője jelezte, Orbán Viktor ezt a kifejezést korábban kölcsönös toleranciamegállapodásként emlegette Brüsszel irányába, és azt üzente a hallgatóságának, biztos benne, hogy ezt a kérést előbb-utóbb meg fogják érteni és el fogják fogadni.

A svéd NATO-kérdés

A svéd NATO-csatlakozás kérdése is ide tartozik, a kulcs ebben az a kijelentés volt, hogy ez a vita a lezárás felé közeledik, ami nem amerikai nyomás, hanem a svédekkel történő kétoldalú megállapodás függvénye, így a parlament a tavaszi ülésszakának kezdetén jóváhagyhatja a csatlakozást - tette hozzá.