Felavatták Wass Albert szobrát: „Szeressétek egymást, magyarok!”

A Wass Albert-év (születésének 100., halálának 10. évfordulója) alkalmából szoborállítással tisztelgett az író előtt a szegedi Wass Albert Társaság. Tóbiás Klára szobrászművész alkotását október 22-én, szerdán az ‘56-os forradalom évfordulójának előestéjén leplezték le a Kálvin téri református templom előtt.

A Wass Albert Baráti Társaság az író, a Maros folyóból kinövő Istenszéke üzenetét kívánja közvetíteni a szobor méltó helyen történő felállítása által Szegeden, a Kálvin téri református templom árnyékában, annak mintegy védelme alatt. Ahogy azt

Tóbiás Klára

az íróval kapcsolatos gondolataiban kifejtette: bár az erdélyi születésű

Wass Albertet

élete derekán hazájától és szülőföldjétől távol száműzetésbe kényszerítette a politika - bizonyítékok nélküli koholmányok alapján, s nem írói alkotása okán ítélkeztek fölötte -, a magyar egyetemes kultúra terjesztésében ilyen sanyarú körülmények között is örökkön élő érdemeket szerzett.

Egy aktuális író

Az avatáson ünnepi beszédet mondott

Bölcskei Gusztáv

református püspök, zsinati lelkészi elnök,

Kiss-Rigó László

szeged-csanádi megyéspüspök,

Koltay Gábor

filmrendező és

Bartha József

erdélyi református lelkész, a Czegei Wass Alapítvány elnöke. Bölcskei Gusztáv arról beszélt, milyen furcsa dolog is az, hogy 2008-ban az író debreceni szobrának alkotóját és családját életveszélyesen megfenyegetik, illetve bizonyos körök hamis képet tartanak életben Wass Albertről. Kiss-Rigó László az erdélyi író műveiből áradó hazaszeretetet emelte ki. A püspök szerint ugyanis aki ezt megtanulja, közelebb kerül Istenhez, s aki közelebb került Istenhez, szorosabb kapcsolatot ápol embertársaival is. Bartha József tiszta szívből szónokolt a magyarságról, s mint mondta, értetlenül áll az olyan, főként irodalmár érvek előtt, miszerint Wass Albert ma nem aktuális író. „Segítsétek egymást, magyarok, fogjatok össze, magyarok... szeressétek egymást, magyarok!" - idézte a lelkész Wass Albert három mondatát válaszul az aktualitás mögé bújó ítéletekre.

A Magyar Pieta 1956

Miután a három egyházi méltóság megáldotta a szobrot, s elhangzottak prózai és zenei művek, Koltay Gábor filmrendező beszéde következett, mely egyebek mellett azokról a kicsinyes érdekekről szólt, melyek gyalázzák, s nem engedik olyan szerzők, művek népszerűsítését, amelyek a nemzet egységét kovácsolni hivatottak. A résztvevők az ünnepélyes avatás után fáklyákkal a kézben vonultak a Dóm kertjében álló Magyar Pieta 1956 emlékműhöz, ahol ökumenikus imát mondott Bölcskei Gusztáv és Kiss-Rigó László, majd pedig az emlékezők elhelyezték koszorúikat a szobor előtt.