Közélet

Gáz van a gázzal? - bírósághoz fordult a város a hőszolgáltató ellen, menesztenék Martonosit + FOTÓK

Gáz van a gázzal? - bírósághoz fordult a város a hőszolgáltató ellen, menesztenék Martonosit + FOTÓK

2014. november 5., szerda
Gáz van a gázzal? - bírósághoz fordult a város a hőszolgáltató ellen, menesztenék Martonosit + FOTÓK
penz_biz_ules05_gs

Martonosi István lemondását kérte a pénzügyi bizottság ülésén Lauer István alelnök, mondván, nem az önkormányzat érdekeit képviseli az ügyvezető. Szakmai befektetőt cserélt a cég, amiről csak másfél hónappal később értesült az önkormányzat, s mivel nem tudott élni elővásárlási jogával, a bírósághoz és az ügyészséghez is fordult.

A Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek 51%-ban tulajdonosa az önkormányzat, a kisebbségi tulajdonos eddig az Alfa-Nova Kft. volt,

Básthy Gábor

a cég egyik ügyvezetője azonban arról számolt be a Vagyongazdálkodási és Pénzügyi Bizottság szerdai ülésén, hogy szeptemberben üzletrész-átruházás történt, a dunaújvárosi székhelyű

Alfa-Nova Kft.

helyett immár szintén a magánberuházó cégcsoporthoz tartozó, az Alfa Novában 51%-os tulajdonosi hányaddal rendelkező ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft. lett, az átvezetés már megtörtént a Cégbíróságon.

Solymos László

szocialista várospolitikai alpolgármester megdöbbenésének adott hangot az ülésen, hiszen az önkormányzat csak másfél hónappal a tulajdonosváltás után értesült az ügyről, akkor, amikor társasági szerződés módosítást benyújtotta a hőszolgáltató. „Az önkormányzatnak elővásárlási joga van az üzletrész vonatkozásában, és mivel ezt nem tudtuk megtenni és nem is tudtunk ezen gondolkodni, jogi lépéseket tettünk. A bíróságon a cégjogi bejegyzés hatályon kívül helyezését kezdeményeztük, illetve az ügyészséghez is fordultunk az eljárás jogszerűségének kivizsgálása érdekében” – jelentette ki Solymos László.

Szentgyörgyi Pál

MSZP-s gazdasági alpolgármester megjegyezte, eddig az IH Rendezvényközpont volt az önkormányzati cégek „állatorvosi lova” a működtetés szempontjából, immár a Szegedi Hőszolgáltató Kft. is ide sorolható. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly év végén 510 millió forintos tagi kölcsönt kapott a cég, amit szerinte nem fog viszontlátni a város. „Megint arra fogják kényszeríteni az önkormányzatot, hogy hasonló összeg erejéig nyúljon bele a zsebébe?” – tette fel annak tükrében, hogy a hőszolgáltatónak új gázbeszállítót kell keresnie, s nem tudható, hogy milyen árajánlatok fognak érkezni. Szentgyörgyi elmondta, szerinte nem pusztán szakmai befektetőcsere történt, ugyanis pénzmozgás is volt a háttérben, ezért inkább adásvételről van szó. Ennek megítélését is kérik a bíróságtól. Hozzátette, minimum érdekes, hogy az évek óta veszteséget termelő hőszolgáltató 50%-ának értékét 199 millió forintra datálták.

Martonosi István, a Szegedi Hőszolgáltató Kft. ügyvezetője a bizottsági ülésen elmondta, szeptember 17-én kapták kézhez a tulajdonoscseréről szóló szerződéseket oly módon, hogy ez bejegyezhető, melyre kötelezettségük is van a cég ügyvédje szerint, s mivel nem érint társaságiszerződés-módosítást, s így nem is közgyűlési hatáskör. Kifejtette, jogi szempontból adatátvezetésről van szó, nem adásvételről, vagyis nem a társasági szerződés módosításáról. Básthy Gábor megjegyezte, úgy tudták, hogy a kisebbségi tulajdonos jelezte az önkormányzat felé a változást. A bizottság MSZP-s alelnöke, Lauer István azt a kérdést tette fel több alkalommal is az önkormányzat által delegált ügyvezetőnek, Martonosi Istvánnak, nem gondolja-e, hogy le kellene mondania, mivel a szocialista politikus szerint nem a város érdekeit képviseli. Martonosi mindkét alkalommal úgy reagált, hogy a taggyűlésen a tulajdonosok kezdeményezhetik ezt, amennyiben alkalmatlannak ítélik. Az MSZP-s Mészáros Tamás arra volt kíváncsi, hogy mikor értesült személy szerint Martonosi a tulajdonos változásáról, s ezt követően mikor milyen lépéseket tettek, melyre az ügyvezető elismételte a korábban elmondottakat, nevezetesen, hogy szeptember 17-én kapott értesítést, október elsején történ meg a cégbírósági bejegyzés, és október 14-én tájékoztatták írásban az önkormányzatot. Később elmondta, hogy a hőszolgáltató jogásza arról tájékoztatta őket, hogy elővásárlási jog érvényesítéséről nem lehet szó a magánbefektetőnél történt, egyébként cégcsoporton belüli váltásban.

Új gázszolgáltatót kell keresnie Szegednek

Básthy Gábor elmondta, a hőszolgáltató a szabad piacról szerzi be a földgázt, a cég magántulajdonosának érdekeltségébe tartozó cégtől, mely az orosz piacról vásárolt. Október 29-én tájékoztatták a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-t, hogy október 31-ével felbontják a szerződést vis maior miatt, hivatkozva az orosz-ukrán helyzetre, az ott kialakult gazdasági szankciókra. Básthy Gábor arról tájékoztatott, az előírások szerint a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatalt kérték fel gázkereskedő kijelölésére. A hivatal november 15-éig ideiglenesen kijelölte a Magyar Földgázkereskedő Zrt.-t, a cég ugyanazokkal a feltételekkel biztosítja a földgázt, mint a korábbi beszállító. A jogszabályok kilencven napos határidőt szabnak arra, hogy új beszállítót keressen a cég, ám a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal november 4-én egy felszólítást küldött a hőszolgáltatónak, melyben kereskedői tendert hirdessenek november 15-ei beérkezési határidőig. Básthy szerint ilyen rövid határidőn a földgázkereskedők nem fog tudni ajánlatot adni. „Ha nem lesz érvényes ajánlat, akkori is biztosított lesz a gázellátás, az a kérdés, hogy ki fog szállítani, illetve az, hogy milyen áron, és az esetleges pluszfinanszírozást miként teremtjük elő” – szögezte le Básthy. A bizottsági ülésen Szécsényi Ferencné (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy milyen szolgáltatói magatartás az, ha a 28 ezer szegedit érintő gázszolgáltatással kapcsolatos szerződés felmondásáról mindössze három nappal a megszűnés előtt értesítik a hőszolgáltatót. Básthy Gábor ügyvezető igazgató válaszában kitért arra, hogy minden ilyen szerződést a Magyar Energetikai és Közmű Szabályozási Hivatal hagy jóvá. Megjegyezte, Vis maior helyzet esetében a szerződés felmondása nincs határidőhöz kötve. „Garanciális elemek az energiahivatal közbeavatkozásának a lehetősége is a szolgáltatás biztosítása érdekében, ami ellen fellebbezésnek helye nincs” – közölte Básthy.

Biomassza-ügy: megbízható-e a magánbefektető?

Szentgyörgyi Pál arra is kíváncsi volt, hogy a tulajdonosváltozás tükrében mennyire tarja Martonosi megbízhatónak az ENERGOTT Fejlesztő és Vagyonkezelő Kft.-t, melynek a nevéhez a biomassza erőmű terve is kapcsolódik. A heves vitákkal,egyeztetésekkel, majd a beruházás ellen indított aláírásgyűjtéssel is fűszerezett biomassza erőműből végül nem lett semmi, mert bár a magánberuházó pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, a kiírás tartaléklistára került. Martonosi válaszában elmondta, Szegeden a rókusi helyszín az egyetlen az egyetlen, ahol megvalósítható ez a beruházás, és a gázárak, valamint a dollár árfolyamváltozásai miatt mindenképp érdemes alternatív megoldásokban gondolkozni. Megjegyezte, nem lát bele a hőszolgáltató magánbefektetőjének a zsebébe. Hangsúlyozva, hogy nem feltétlenül a magánbefektető érdekeit képviseli álláspontja, Básthy Gábor arról beszélt, hogy a mai átláthatatlan ár- és támogatási rendszerben sok kérdést felvet, hogy vajon megtérülne-e a biomassza erőmű beruházása. A bizottsági ülése részt vevő LMP-s Szentistványi István erre reagálva elmondta, érdemes visszanézni a korábbi bizottsági ülések jegyzőkönyveit, akkor nem volt bizonytalan Básthy, akkor nem óvatos elhatárolódás érződött ki szavaiból, érveléséből. Az ülésen az egyik külsős tag, Tanács Eszter (LMP) azt vetette fel, hogy nem kaptak elegendő információt a hőszolgáltatóval kapcsolatos ügyekről, s ez a későbbi munka során gondokat fog okozni. Farkas László bizottsági elnök is ezt nehezményezte, felügyelő bizottsági tagként sem kapott időben tájékoztatást a hőszolgáltatóval kapcsolatos ügyekről.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.