A dohányzás fiziológiai vonatkozásai, dohányzással összefüggő betegségek

Egy cigaretta elszívása során a nikotint tartalmazó belélegzett füst 90%-a a tüdőbe, a kis légutak végső részébe kerül. Ezek hajszálerein (capillárisok) keresztül a nikotin bejut a véráramba: a tüdővénákon keresztül a bal szív-félbe, majd innen a friss vért szállító artériák útján az agyba és a test többi részébe jut. Ezen a módon rövid időn belül – az inhalációt követő 8 másodpercen belül – viszonylag nagy mennyiségű nikotin éri el az agyat. Ez a sebesség kb. egy intravénás injekció gyorsaságát jelenti a szervezet számára.

Az agyban a nikotin kettős hatást fejt ki; az ún. dopamin útján javítja a hangulatot, illetve az ún. acetylkolin útján pedig az intelligencia funkciót. Akik nem szoktak hozzá a nikotin hatásához, azoknál hányinger, szédülés, hányás is felléphet. A test többi szervében is kifejti hatásait, így emelkedik a vérnyomás, gyorsul a pulzus, csökken a hőmérséklet a peifériás erek összehúzódása miatt. Míg javul a test reakciókészsége, addig csökken az izomtónus, kézremegés léphet fel. A dohányzás különböző betegségeket vonhat maga után. A dohány elégetésekor több mint 4000 különböző kémia anyag szabadul fel gáz és részecske fázisban. Ezek közül a szénmonoxid, nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid, akrolein, hidro-ciánsav és policiklusos aromás szénhidrogének károsíthatják a szervezetet. Ennek következtében pedig kialakulhatnak olyan betegségek, melyek némelyike a beteg halálát is okozhatja. Ilyenek lehetnek az artériák megbetegedése (érelmeszesedés), stroke (agyvérzés, agyi infarktus), szívinfarktus (angina), rosszindulatú daganatos megbetegedések (elsősorban tüdő, de más szervek is érintettek lehetnek), krónikus obstruktív tüdőbetegségek, potenciazavar, férfi meddőség, fogíny-betegségek, gyomorfekély, katarakta (szürkehályog), csontritkulás. A terhesség és szoptatás alatti dohányzás súlyosan károsíthatja a magzat, illetve az újszülött egészségét és fejlődését. A dohányfüstbe kerülő anyagok passzív dohányzás útján is a tüdőbe kerülhetnek, amely hasonló kockázati tényezőt jelent az elszenvedője számára. Vizsgálati adatok szerint a tüdőrák kialakulásának valószínűsége mintegy 20-30%-kal megnőhet. Szintén kimutatott tény, hogy a passzív dohányzást elszenvedő gyermekek légúti fertőzéseinek kockázata nagymértékben emelkedik füstmentes környezetben élő társaikhoz viszonyítva, illetve asztmatikus panaszokkal rendelkező gyermekek esetében a belélegzett füst növeli az asztmás rohamok előfordulási gyakoriságát. Ezen pályázat segítségével a Szegedi Sport és Fürdők Kft. munkatársai is szélesebb körben megismerkedhetnek a dohányzás okozta káros hatásokkal.

Jelen cikk a Szegedi Sport és Fürdők Kft. TÁMOP -6.1.2-11/1-2012-0444 pályázat keretében oktató jelleggel készült

(X)