Lázár János a Szent István-i időket méltatta

A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő "nagybetűs változás" fogalma jellemezte a Szent István-i időket - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.

Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit

Szent István

elvégzett, "a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását" - tette hozzá.

Lázár János

szavai szerint "a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt". Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. Lázár János a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását. Szavai szerint már a "legnehezebben talán túl vagyunk". "Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk" - szögezte le. Az új kenyeret

Kiss-Rigó László

, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke szentelte fel, áldást pedig

Bán Csaba

református lelkész mondott. Szent István napja alkalmából, a városi ünnepség keretén belül csaknem négyszáz határon túl élő magyar tette le az állampolgársági esküt Hódmezővásárhely főterén. A többségében a Vajdaságból és Erdélyből érkezett magyarok között esküt tett

Juhász Attila

, Zenta korábbi polgármestere és azok a kisperegi ikrek is, akik 1998-ban Temesváron a mellkasuknál és a hasuknál összenőve születtek, és Szegeden választották szét őket.