Hőterhelést mérnek a napfény városában

SZS20140516_unger_janos_008

Huszonnégy meteorológiai mérőeszköz figyeli Szeged lakosainak hőterhelését a város bizonyos pontjain. A beérkezett adatok segíthetnek egy élhetőbb városkép kialakításában, illetve kánikula idején a vízosztást, aszfaltlocsolást is a legszükségesebb helyre pozicionálná.

A városok zöldövezetének visszaszorulása, a mesterséges beépítés és a globális klímaváltozás együttes hatást gyakorol a modern városlakó hétköznapjaira. Ennek hatásait hivatott vizsgálni a Szegeden és Újvidéken tavaly februárban indult projekt, amely a hőmérséklet, páratartalom mértékét, illetve az emberekre gyakorolt hatását veszi górcső alá.

A belvárosban a legnagyobb a terhelés

“Szegedre 24, Újvidékre pedig 27 elemű hálózatot építettünk ki, melynek adataiból a termikus viszonyok és az emberi hőterhelés településeken belüli elosztását bemutató térkép készül. Környezetünk hőmérséklete befolyással van komfortérzetünkre is, a város különböző pontjain pedig más-más mértékben terhelődik a lakosokra egy extrém forróságú nyári idő” – mondta el portálunknak Unger János, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Különösen fontos ez a mérés Szegeden azért is, mert az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. A rendszer adatai a projekt nemrég indult honlapján bárki által megtekinthetőek, a döntéshozók elé tárva pedig hasznos információval szolgálhat a hőségriadón elrendelt intézkedések koordinálásához. “A kapott adatokból leszűrhető, hogy a városnak hol kell fokozottabb intézkedéseket tenni, locsolni az utat vagy vizet osztani” – magyarázta.

hoterkep

“Beépítettség szempontjából bizonyos városszerkezeti típusokat jelöltünk ki, amely a város területét is lefedi egyben. Megfigyelőállomás működik a Bartók téren, az egyetem épülete mellett, illetve a külterületen is – Makkosháza, Baktó, Tarján területén” – mondta el a szakember. Legnagyobb hőterhelés a belvárosban éri a járókelőket, ahol a fás zöldterületek jelentős részben visszaszorultak. A hőtérkép városfejlesztési szempontból is figyelmet érdemel, a vegetáció árnyékol és párologtat, hiánya pedig érezhető például az Árpád téren is, melynek szinte teljes területét lebetonozták.

A várhatóan öt évig működő rendszer segítségével néhány napra előretekintve meg tudják jósolni a kánikulát és a várható szélerősséget is, amely segíthet a felkészülésben és az intézkedések hatékonyabbá tételében egyaránt.

6 hozzászólás

Kattintson ide! (automatikus fordítás)


Kattintson ide a kép beszúrásához.

  • '>
    6. SP
    2014. május 18., vasárnap, 22:43
    Válaszolok

    Kombinált térkép érdekes lenne a pl.:hőterhelés + légszennyezés.

    Kettő együtt pontosabb közérzeti állapotot tükrözne.

  • '>
    5. nagyapó50
    2014. május 18., vasárnap, 09:56
    Válaszolok

    4-hez:
    Kérdés, hogy az Árpád tér területét meddig számítjuk, ugyanis a Dugonics tér és az Árpád tér egymásba nyílik. Kérdés, hogy az Egyetem főépülete mellett lévő, az épület és a Nagyáruház között részt (ami a József Attila szobra mögött volt), melyik térhez tartozónak tartjuk. Ott voltak és meg is maradtak a fák – többnyire.

  • '>
    4. bertol
    2014. május 18., vasárnap, 09:33
    Válaszolok

    A cikk íroja is hülyeségeket ír,
    ” Árpád téren is, melynek szinte teljes területét lebetonozták”
    Ha nem probléma ezen a téren a felújíás előtt 1 db fa sem volt,és egy aszfaltos beton placc volt mely parkolóként funkciónalt,ami tényleg termelte a hőt.Ma pedig térkő,és relatíve sok fe került beültetésre+ egy csobogó.
    Szerintem ez sokkal jobb mint ami volt,kettő ne legyen a belváros erdő,de normális tervezéssel lehet zöld területet létrehozni.

  • '>
    3. nagyapó50
    2014. május 18., vasárnap, 09:30
    Válaszolok

    Szegedi!
    Ha félre beszélnék, a terület maga volna az erdő. Az, hogy a Kárász utca és a Klauzál tér nem volt közvetlenül a “sz”építés előtti időben fákkal teleültetett terület, ez nem jelenti azt, hogy az átépítés során ne lehetett volna helyet találni nekik.

  • '>
    2. szegedi
    2014. május 18., vasárnap, 07:24
    Válaszolok

    “Ilyen még a Kárász utca, Klauzál tér is, ez teljesen betonos, fátlan. Ezeket is a Botka érában “sz”építették…”

    Félrebeszélsz! Ezeken a helyeken a “Botka éra” előtt sem volt sok zöldterület! 😛

  • '>
    1. nagyapó50
    2014. május 18., vasárnap, 07:04
    Válaszolok

    Idézet a cikkből:
    “Legnagyobb hőterhelés a belvárosban éri a járókelőket, ahol a fás zöldterületek jelentős részben visszaszorultak. A hőtérkép városfejlesztési szempontból is figyelmet érdemel, a vegetáció árnyékol és párologtat, hiánya pedig érezhető például az Árpád téren is, melynek szinte teljes területét lebetonozták.”
    Ilyen még a Kárász utca, Klauzál tér is, ez teljesen betonos, fátlan. Ezeket is a Botka érában “sz”építették részben uniós pénzből, részben devizahitelből, természetesen nem itt adózó cégek. Ahogy a felsorolást néztem a hivatkozott linken, nem is helyeztek el itt mérőeszközt. Csak olyan helyen, ahol azért maradt egy kis zöld.