Két világ szobrai

Bánvölgyi László negyvenhat éves szobrászként annak a fiatal szegedi generációnak a tagja, mely Fritz Mihálytól, Kalmár Mártontól sajátította el a szobrászat alapjait. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában letett érettségi vizsgák után a Magyar Képzőművészeti Főiskola kőszobrász-restaurátor szakán szerzett diplomát, hogy aztán visszatérjen a gyökerekhez. Restaurátorként Csongrád megye művészi értékeinek ad új életet, szobrászként a történelemnek teremt emlékeket.

- Említene néhány nagyobb munkát, melyeket felkeresve az olvasó tapintható valóságban is találkozhat művészetével?

- Szegeden a Szent István téri Pálfy-Budinszky Endre-szobrot készítetem, és az MTA Szegedi Területi Bizottsága székházában a bicikliző Einstent, amit épp most öntök majd bronzba. A környező települések közül Bordányban és Zákányszéken láthatóak még alkotásaim, de kicsit távolabb utazva Magyéren, Ajkán és Szentendrén is találkozhatnak köztéri szobraimmal.

Restaurátorként a városban két nagyon fontos mű rekonstrukcióját végeztem. A Dóm téri Szentháromság-szoborcsoport újult meg kezeim alatt, valamint a „lófara", azaz a III. Honvéd Huszárezred-emlékmű. De a „forrás" és „fürdőzés" allegorikus szobrainak a restaurálásán is én dolgoztam, melyek a meseszép Anna fürdő bejáratát őrzik. A megyét tekintve megemlíteném még a makói Kossuth-emlékművet és az első világháborús emlékművet.

-

Hogyan kap munkát, „megrendelést" egy szobrász?

- Általában felkérés vagy pályázati úton találnak meg a feladatok. Egyrészről, mint minden szakmában itt is fontos a hírnév, a jó referencia. A felkéréses munkákat így kapja meg az ember. Ahol már lerakta a névjegyét egy szép művel, ott szívesen látják máskor is. A környező kisebb települések dísz- és emlékérmeit ilyen felkérés alapján készítettem el. Legutóbb éppen Öttömös díszpolgári címének emlékplakettjét. A nagyobb pályázati munkákra természetesen én is beadom a terveimet. Itt vagy nyerek, vagy nem...

Szobor a színészgálára

-

A Dömötör-díj kisplasztikájának pályázatán az ön munkája bizonyult a legjobbnak.

- Két évvel ezelőtt a Pálma Reklámstúdió pályázatot írt ki a Dömötör-díj szobrának elkészítésére. Idén volt a tízéves évforduló, és a stúdió új koncepciója szerint háromévenként szeretné megújítani ezt a díjat. Tehát most három évig az én alkotásomat vihetik haza a szegedi színházi élet kiválóságai. -

Mesélne magáról az alkotásról is?

- A megrendelő részéről annyi megkötés volt, hogy valahogy jelenjen meg Szent Dömötör alakja. Én úgy formáztam meg a szentet, hogy a karjaiban tartja a Dóm téren álló Dömötör-tornyot, Szeged legidősebb középkori épületét. Szent Dömötör alakja - aki lándzsát tart kezében - pedig a régi barokk templom homlokzatának a szobrára emlékeztet.

A flottilla és a pedálozó Einstein

Igen, harminc szobrom látható a múlt héten Vajdahunyad várában, a Mezőgazdasági Múzeum gyönyörű csarnokában megnyílt kiállításon. Három képzőművész tárlatát tekinthetik meg itt az érdeklődők július végéig. Harsányi Zsuzsa festőművész gyönyörű pasztellképei mellett Tóth József fafaragásai alkotnak izgalmas elegyet szobraimmal.

- Jelenleg milyen munkákon dolgozik?

- A Hadtörténeti Múzeumba fog kerülni egy matrózszobrom, a flottilla 160 éves évfordulója alkalmából. És amint azt már említettem, a biciklizős szobrom - aminek a teljes címe Albert Einstein, California 1913 - készítem elő bronzöntésre. Ezt a munkámat a kilencvenes években avatták fel, és poliészter műgyantából készült, amit az idő egy kicsit megviselt. A bicikli eredeti, nagyapámé volt, természetesen bevontam időtálló anyaggal. Most épp a szilikonformát veszem le a nagy tudós alakjáról, melynek a segítségével elkészítem a gipszformát, amit a műveletek során a viasz pozitív forma követ, és már mehetünk is a bronzöntőhöz.

Csillagok és a görögök

-

Nem biztos, hogy a munka minden fázisát megértettem, viszont nagyon érdekelne az anyagi folyamatokat megelőző állapot. Az ötlet, az ihlet.

- Minden szobromnak van története! Persze más az, amikor konkrét elképzelések megvalósítására kérnek fel. Ezt történt például Ajkán, ahol miután megszűnt a bányászat, szerettek volna a védőszentjükről, Szent Borbáláról egy szobrot. Itt utána kellett néznem, hogy milyen módon szokták ábrázolni, milyen attribútumokkal jelenik meg stb. Az Einstein- szobornak viszont egyedi a története. Amikor hat évet Pesten éltem, egy időben komoly dilemmáim támadtak jövőmmel kapcsolatban. Beleszerettem ugyanis a csillagászatba. Könyveket vásároltam, előadásokra jártam. És akkor került néhány Einstein-monográfia is a kezembe, amelyben találkoztam egy biciklizős fotóval. Ez inspirált a szobor megalkotásánál.

Használok élő modelleket, fotókat, terveket is. A csillagjegyek sorozatomat nagyon komoly tervek előzték meg. Nem akartam, hogy mindennapi legyen. Ezért nyúltam a mitológiához. A bika zodiákus megformálásában például Europé elrablása jelenik meg. E sorozatban használtam a sellő, a faun, az unikornis alakját is.

Fedetlenül kívül-belül

-

Megjelent önről egy könyv, melyben Tóth Attila arról ír, hogy munkásságában jó érzékkel jelenik meg a klasszikus formavilág és a szabadon engedett fantázia, a szimbólumok világa.

- Mindenkinek van egy reális, kifelé megjelenő és egy belső, lelki világa. Ez a csoda maga az ember. A testemen belül, bennem gondolatok, érzések ezrei cikáznak, ami senki más számára nem látható. Anyagtalan, szellemi és lelki. A szobraim megőrzik külső alakjukat, de köréjük építem ezt a belső világot is.

-

Ahogy lapozgatom könyvét, az egyik emlékműből szinte sugárzik, amit az előbb említett. A magyéri világháborús emlékműre gondolok.

- Igen, az első és második világháborús emlékmű... Két tíztonnás kapu egymással szembe rakva, az egyik az első, a másik a második világégés emlékműve. A háborúkban elhunytak nevei a megfelelő kövekre vannak rávésve. Két kis angyalka köti össze felül e köveket, és egy halotti leplet tartanak.