Közélet

Nem biztosította az elszámoltathatóságot az IKV

Nem biztosította az elszámoltathatóságot az IKV

2017. szeptember 12., kedd
Nem biztosította az elszámoltathatóságot az IKV

Az önkormányzati tulajdonú IKV Zrt. árképzése összességében nem volt szabályszerű 2012 és 2015 között - ezt állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata.

Az Állami Számvevőszék befejezte a szegedi IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. gazdálkodásának 2012-2015 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonosi joggyakorlás kereteit szabályszerűen alakította ki, a tulajdonosi jogait összességében szabályszerűen gyakorolta. Az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-nél a vagyongazdálkodás szabályszerűsége nem volt megfelelő, nem biztosította az elszámoltathatóságot és a működés átláthatóságát. A társaság fizetőképessége biztosított volt, de az ellenőrzött időszakban romlott. A végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos díjakat önköltségszámítással nem támasztották alá, így a Társaság árképzése összességében nem volt szabályszerű. Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladatellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket, melynek keretében az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. ellenőrzésére is sor került. Az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 100%-os tulajdonában áll. A társaságot az Önkormányzat 2000-ben alapította a tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítására; a 2002-ben megkötött ingatlanhasznosítási szerződés alapján bérbeadást, értékesítést, karbantartást, valamint társasház kezelési feladatok ellátását végezte, melynek keretében 50 milliárd Ft bruttó értékű önkormányzati tulajdonú ingatlant hasznosított. A társaság alapító okiratában rögzítettek alapján nem önkormányzati tulajdonú társasház kezelést, ingatlanok karbantartását, takarítását és egyéb feladatokat is ellátott. A társaságot a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2015 áprilisában kijelölte a távhőszolgáltatási feladat ellátására, melyet 2015. április 16. és 2016. július 1. között látott el. Az értékesítés nettó árbevétele 2015-ben a távhőszolgáltatási és intézménytakarítási feladatok átvétele miatt 74,4%-kal nőtt 2012-hez képest. A 2015. évi 4,8 milliárd Ft-os értékesítés nettó árbevétel 43,7%-a távhőszolgáltatási-, 42,2%-a lakás és helyiséggazdálkodási tevékenység bevételéből állt. A kötelezettségek állománya 2012-2014 között csökkent, azonban 2015-ben emelkedett és 2015. december 31-én 604 millió Ft volt. A mérleg szerinti eredmény 2012-ről 2013-ra 61,9%-kal csökkent, majd 2013-2015 között folyamatosan növekedett, és 2015-ben 143,3 millió Ft volt. Az ellenőrzés megállapította, hogy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a tulajdonosi joggyakorlás kereteit a jogszabályoknak megfelelően kialakította, tulajdonosi jogait összességében szabályszerűen gyakorolta. Rendeletalkotási kötelezettségét teljesítette, a társaság beszámolóit, üzleti terveit jóváhagyta, a társaság 2012-2015. évi eredményének felhasználásáról azonban nem döntött. A társaság a számlarend kivételével elkészítette a jogszabályban előírt szabályzatokat, azonban azok tartalma maradéktalanul nem felelt meg az előírásoknak. 2015-ben a távhőszolgáltatás bevételeinek és kiadásainak szétválasztására vonatkozóan a számviteli szabályzatokat nem aktualizálták, továbbá üzletszabályzatot sem készítettek. A társaság vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű, mivel a jogszabályban foglalt előírások ellenére a 2012-2014. évekre vonatkozó éves beszámolók mérlegtételeit alátámasztó leltárakat nem készítették el. A társaság fizetőképessége biztosított volt a gazdálkodás során. Az ÁSZ feltárta, hogy a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala nem volt megfelelő, mivel a jogszabályi előírások ellenére a közzétételi kötelezettségének nem teljes körűen tett eleget a társaság. A bevételeinek és a ráfordításainak, valamint az értékcsökkenés elszámolása összességében szabályszerű volt. Az önköltségszámítási szabályzat azonban nem volt megfelelő, a végzett szolgáltatások önköltségének meghatározására nem volt alkalmas. A távhőszolgáltatás díjának meghatározása esetében a hatósági díjakat a jogszabályi előírásoknak megfelelően alkalmazták, a feladatok ellátásával kapcsolatos díjakat önköltségszámítással nem támasztották alá. Az Állami Számvevőszék a jelentésében a vezérigazgatónak kilenc, a polgármesternek kettő javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.