Az ima és a tettek éve

A modern kori iszlám hódítás komolyan fenyegeti a katolikus Lengyelországot és a keresztény Európát. Ezt visszhangozzák a nyugat-európai nagyvárosok párhuzamos társadalmai, a no-go zónák, a százasával emelkedő mecsetek, a mindennaposságában is megszokhatatlan erőszak és terror.

Több mint egymillió lengyel katolikus imádkozik ma egyszerre, hogy felhívja a figyelmet a keresztény Európát fenyegető külső veszélyekre. A figyelemreméltó és példamutató „Rózsafüzér a határokért” szervezői szerint a modern kori iszlám hódítás komolyan fenyegeti a katolikus Lengyelországot és a keresztény Európát. Aligha lehet velük vitatkozni, igazukat visszhangozzák a nyugat-európai nagyvárosok párhuzamos társadalmai, a no-go zónák, a százasával emelkedő mecsetek, a mindennaposságában is megszokhatatlan erőszak és terror. No meg a megdöbbentő adatok, hogy több muszlim diák jár a bécsi iskolákba, mint katolikus. Merre tovább, Európa? – teszik fel a kérdést a lengyel hívek, kiknek időzítése nem véletlen: 446 évvel ezelőtt ezen a napon, tehát 1571. október 7-én az egyesült keresztény flotta a lepantói csatában, a Jón-tengeren, a mai Görögországhoz tartozó Patraszi-öbölben legyőzte az Európát fenyegető Oszmán Birodalom hajóhadát. A muzulmánok elleni közös fellépést akkor V. Piusz pápa kovácsolta össze. Mai utódja mintha

a német császárral

Merkel kancellárral együtt integetne a muszlim hajóknak, hogy ide

lőjetek

jöjjetek! Szerencsére akadnak azért felkészült és jövőbe látó stratégák, hadvezérek a kontinensen. Szükség is van rájuk, hiszen – teszik hozzá a kezdeményezők – nem csak a muszlimokkal kell megküzdeni. A globalista érdekcsoportok és a szekuláris is befolyásolók is saját képükre formálnák át az ősi kultúrát, szóval nemcsak a hódítókkal kell farkasszemet nézni, de az őket pártolókkal, támogatókkal, pénzelőkkel is. Akik lehet, hogy bizonyos szempontból veszélyesebbek és kártékonyabban is, mint a beözönlő tömegek. Lengyelország és Magyarország, másként fogalmazva a Visegrádi Négyek, megint másként a keresztény gyökerű, szilárd, egységes értékrendű, a nemzeti sajátosságok erejére támaszkodó európai gondolatkör összehangolt, heves támadássorozat alatt áll. Lehet, hogy 2017 nem lett a lázadás éve, de hogy az ima és a tettek esztendeje, annyi szent. A rendületlen hité és a cselekvő önvédelemé, a nemzeti büszkeségé. Ezekre támaszkodva lehetünk valóban Európa jövője.

A kép a lepantói csata ábrázolása a londoni tengerészeti múzeumban. Forrás: Wikipédia