Tusványos, posványos, ingoványos – Orbán Viktor beárazta a magyar ellenzéket

A cölöpöket levertük. Nemzet, magyarság, biztonság, Isten, haza, család. Férfi apával, női anyával, magyar gyermekekkel.

Magyarország és Európa jövőjét is meghatározó, történelmi jelentőségű beszédet mondott szombaton

Orbán Viktor

Tusnádfürdőn. Nemcsak azt vázolta fel, hogy melyek az erős állam ismérvei, és merre kell tartania hazánknak, de az Európai Unió megreformálásával kapcsolatos receptjét is a nagyközönség elé tárta. Világos, logikus érvrendszert hallhattunk arról, hogy a határozott, büszke, szabad Magyarország, az egységes, erős V4-ek és úgy általában az identitásukat szavatoló jogosítványaikat megőrző nemzetállamok mutathatnak utat a szolidaritást hamisan értelmező és a muszlim migránsokkal való keveredéstől minden gazdasági és demográfiai nehézségre felelőtlen módon gyógyírt remélő Nyugat-Európának. Meggyőzően mutatta be, hogy a nemzeti érdekeit előtérbe helyező, történelmét, jelenét és jövőjét szilárd, megbonthatatlan egységként kezelő anyagország nyújt esélyt – jobb híján – a határon túli magyar életre. Egy olyan szilárd anyaország, ahol azonnal kigyullad a vörös lámpa, ha a világ bármely pontján rálépnek egy magyar lábára. A miniszterelnök legfontosabb üzenete, hogy jó irányba indultunk el. Természetes, hogy ezt az utat hibák, eltévelyedések is kísérhetik, ám ezeket ki lehet és kell küszöbölni, ugyanakkor a polgári-nemzeti-keresztény kormányzás történelmi esélyt kínál arra, hogy szakítsunk az államszocializmus embertelen és magyartalan, súlyos örökségével, a kádári diktatúra elbutító, gyökértelenítő, nemzedékeken átörökített értékválságot hordozó örökségével. Ha nem engedjük, hogy elgáncsoljanak bennünket. Orbán Viktor azt üzente, merjünk nagyok lenni, merjünk magyarok lenni, merjünk hinni a magyar és az európai jövőben. Ne figyeljünk azokra a szirénhangokra, melyek a rombolás könnyebbnek látszó irányába csábítanak, hiszen ha összefogunk és építkezünk, csuda dolgokra vagyunk képesek. Elismerte, a kormányzat felelőssége, hogy dimenzióváltást ösztönözzön és tegyen lehetővé a magyarság jövőjét veszélyeztető demográfiai kérdésben, a Kárpát-medencei nemzetszervezésben és modern technológiának a hazai gazdaságba történő beillesztésében, ugyanakkor felhívta a figyelmet az egyes ember, a magyar nők és férfiak, a magyar családok – közös – felelősségére is. Határozottan kijelentette, hogy nincs erős ország stabil etnikai összetétel nélkül. A normális életösztönért kiáltott annak érdekében, hogy tanuljunk a nyugat-európai hibákból, hogy elkerüljük a reménytelen integrációval, a keveredés káoszával járó válságjelenségek importálását. Mert nincs ezekre semmi szükségünk. Nem erősítenek, hanem gyengítenek, aláássák biztonságunkat, önazonosságunkat. Orbán Viktor ismét bebizonyította, hogy az egyedüli magyar politikus, aki nemzetépítő vízióval rendelkezik. A miniszterelnök újból beárazta a magyarországi ellenzéket is. A beszédére sablonos, valódi tartalom és üzenetek nélküli konzervreakciók érkeztek. Az LMP megroggyant nemzetközi kapcsolatrendszert emlegetett, az Együtt Nyugat-ellenességgel vádaskodott, az MSZP az Oroszországhoz tartozással riogatott, és egyenlőségre épülő jövőt sürgetett – na ja, ők már csak tudják... –, a Jobbik nemzetközi elszigetelődést vizionált, de talán a DK ment a legmesszebb, a Gyurcsány-párt húzta elő az „Orbán ki akarja vezetni az országot az európai közösségből” cinkelt kártyáját. A magyar lakosságot megszólítani képtelen pártok helyébe lépni akaró, gyűlölködő ellenzéki média pedig egyetlen(!) sípoló-tüntető(?) hölgy köré gyülekezett – gyanúsan jól helyezkedve –, és belé akart kapaszkodni, hogy magával rántsa a földre az emelkedett hangulatot, illetve az orbáni üzeneteket, a magyar jövőképet. Szánalmas próbálkozás volt. Nem sikerült. Nem is fog sikerülni. A feltétel nélküli Brüsszelhez dörgölőzés, a Nyugattal való fenyegetőzés, a globalista masszába olvadás, a totális etnikai keveredés istenítése, a homályos és irreális egyenlőségesdi, a zavart cukisodás nem lehet alternatíva. A cölöpöket levertük. Nemzet, magyarság, biztonság, Isten, haza, család. Férfi apával, női anyával, magyar gyermekekkel. Tusványoson kell edződni ahhoz, hogy valaki a nemzet vezetőjévé váljon. A szegedi posványos és a budapesti ingoványos csak súlytalan kekeckedőket termel ki, akiknek nincs mondanivalójuk, nincs elképzelésük arról, hogyan is kellene elrendezni az ország dolgait, és zavartan tévelyegnek a bizonytalan hátterű és indíttatású „szakértőik” által terelgetve. Engedjünk utat a modernségnek: olyan politikusokat, akik teljesen egyértelműen kimaxolták magukat. Akár marakodnak egymással, akár a háttérben egyezkednek. Olyan politikusokat, akiket Tusnádfürdőn előbb Orbán Viktor tett a helyükre, majd a segítségükre érkező ellenzéki, balliberális média rántott a mélybe a hajuknál fogva. A sajtó 21. századi Dugovics Tituszai, akikben nincs nyoma hősiességnek, kereszténységnek, magyarságnak. Nem valamiért harcolnak, hanem valami ellen. Ezért nem adhatunk nekik esélyt.