Csúri Ákos: Mezőköplényi négercsók

Csúri Ákos a Blogstaron mutatta be, hogyan lett "business mindenek felett" az egykori Táncháztalálkozóból.

Van – pontosabban, sajnos, egyre inkább úgy tűnik, hogy volt – a Táncháztalálkozó. Sok ember a Papp László Arénában. Mára inkább már csak néprajzos ínyencségek, elképesztő méretű kirakodóvásár, vájt fülűeknek koncertek, beszélgetések, méregdrága büfé és business mindenek felett. Ha megvetted a jegyed kimehetsz (egyszer), de visszajönni már csak újbóli jegyvásárlás után lehet. Azaz, a kisgyerekes család vagy ott altatja, szoptatja a kicsit a tribün alatt traverzeknél, vagy azzal kalkulál, hogy három óránál többet még véletlenül sem tud eltölteni a helyszínen, noha, teszem azt, van a családot érdeklő gyerekprogram délelőtt, meg tánctanítás és koncert valamikor később, délután. Vagy ez, vagy az. A szervezők zsebe felülírja a kiszolgálást. De, rendben, 2017-et írunk, a lóvéról szól minden. De egy táncháztalálkozónak nem ártana az önfeledt, szabad táncról is szólni – mint a múltban, amikor nem volt lépcsőforduló, ahol ne zendített volna rá bármilyen alkalmi banda, felállás egy jó kis mezőségire, székire, kalotaszegire, szatmárira. Ma van délután kétszer 2 óra folkkocsma a kültéren (lényegtelen, hogy hóesés, vagy kánikula van), élje ki ott magát, aki tud táncolni, mert bent a pc jegyében bolgár táncokkal foglalják el a táncteret – ahol a tanítás alatt több a szöveg, mint a mozgás… Mindegy is. Divat manapság régmúlt idők ízeire utalni. (Burgonyaszirom és társai). Nekem, ha már hasonlítani kell, akkor ifjúkorom 6 darabos négercsókja jut eszembe, amiből volt citromos is, és hűtve egészen kiváló volt (faltuk is rendesen). Ma a táncháztalálkozón elvették a négercsókot és valami pc kötelezettség értelmében afroamerikai puszira alakították. Ehetetlen. És drága. Kár érte. R.I.P. Forrás:

atlagpolgar.blogstar.hu