Ki dönti el, hogy ki a rászoruló?

Ételt adok - ételt kapok. Hirdeti a rókusi templom mögötti ételgyűjtőre ragasztott matrica, amivel a nélkülözőket kívánják segíteni. Olvasónk szerint azonban a névtelen felajánlók adományaival megtöltött ládát egy helyi család fosztogatja.

Ottjártunkkor egy neve elhallgatását kérő olvasónk arról tájékoztatta portálunkat, a pécsi mintára létrehozott rókusi ételgyűjtő nagyon jó kezdeményezés, a rendszer azonban nem rendeltetésszerűen működik. Állítása szerint a gyűjtő nem csak a rászorulókat szolgálja ki. Egy helyi család a legapróbb tagjaitól a legidősebbekig váltott műszakban figyeli ki az adományozókat, a ládába elhelyezett élelmiszert pedig az első adandó alkalommal elviszik, esélyt sem hagyva másoknak. Olvasónk csak megtippelni tudja mit csinálnak az adománnyal: szerinte a főként konzervekből, tésztából, zöldségekből és egyéb tartós ennivalóból álló felajánlásokat eladják. Az ételgyűjtő célja az, hogy a rászorulóknak szánt élelmiszercsomagokból tulajdonképpen bárki bármennyit elvihet. De melyik nélkülöző jogosult az ilyen önkéntes felajánlásokra és kit zárhat ki a rendszer? Elvileg senkit, hiszen a gyűjtőponton nem ellenőrzik (és hogyan is tehetnék?), hogy ki vagy kik nyúlnak a tartós élelmiszerekhez, mint ahogyan azt sem, hogy száraztésztából és babkonzervből valóban egy nélkülöző család vacsorája oldódik-e meg. Az Ételt adok - ételt kapok segítői a Facebookon szerveződnek. A csoport már több mint 200 tagot számlál. A hozzászólásokat olvasva több helyen is felmerül, hogy a gyűjtőben elhelyezett élelmiszer nem kizárólag a rászorulókhoz jut el, de ez láthatóan nem zavarja a felajánlókat. Egy hölgy azt írta: "

Többen írják hogy nem mindig rászorulók viszik el a betett dolgokat... Szerintem ha valaki eljut odáig, hogy egy ilyen helyet figyeljen, hogy mit vihet el, az már mindenképpen rászorul valahol. Akinek nincsenek anyagi gondjai az nem foglalkozik olyan dolgokkal, hogy lenyúljon egy kiflit valahonnan. Vannak látszólag rendben lévő emberek akikről azt gondolhatnánk ránézésre hogy nem szorul rá, de... Van sok ismerősöm, aki mostanában lehetetlenedett el. Ugye a ruhái, lakása megvan még, de mivel minden pénze a hitelekre, számlákra, gyógyszerekre megy el, szinte semmi nem marad ennivalóra. Nem halnak éhen, de be van osztva hogy ki hány szelet kenyeret ehet meg naponta. De a látszat ebből semmit semmit sem mutat, ápoltak, van hol lakniuk stb. És a láda nem kizárólag hajléktalanokról szól

".