Mi lesz a munkahelyekkel?

Manapság rengeteg fórumon hangoztatják a munkanélküliség, és a munkahelyteremtés égető problémáit. Mégis, az olykor sajnálkozóan belenyugvó vagy éppen sokat ígérő szólamok nyomán nem hajt ki a megoldás magva.

Pedig, ha figyelmesebben szemügyre vesszük városunk természeti és logisztikai adottságait, elkészülhet egy terv, ami üres ígéretek helyett, konkrétumokkal orvosolja ezt a valóban súlyos, és halasztást nem tűrő problémát. Ahhoz, hogy új munkahelyeket tudjunk teremteni, a haszontalan, vitatott színvonalú, csak a költségvetést tovább terhelő beruházások helyett sürgősen meg kell kezdeni Szeged revitalizációját. Pontosan, miben is nyilvánulna meg ez a revitalizáció? Fontosnak tartom az ipar betelepítését a város környékére, hiszen hatalmas területek állnak kihasználatlanul. Elég például, ha csak a nyugati feltáró útra gondolunk, vagy az M43-as mentén lévő földterületekre. A mezőgazdasági feldolgozóipar továbbfejlesztése és támogatása sarkalatos pontja a munkahelyteremtésnek. Köztudott, hogy a szegedi Pick, már kezdi kinőni a rendelkezésére álló területet, s új székhely elfoglalásán gondolkoznak, mely mondanom sem kell, hogy milyen negatív hatást gyakorolna egész Szeged városára, főként pedig az ott dolgozókra és családjukra. Újabb területek bevonásával ez a probléma is orvosolható. A feldolgozóipar és könnyűipar egyébb területei is helyet követelhetnének a városban. Az egészségipar fejlesztése is megkerülhetetlen; új orvosi műszerekre, technológiákra, gyógyszergyártásra, és rehabilitációs eszközökre van szükség. Ezek előállítása magas technológiai és tudásszintet és igen magas számú dolgozói létszámot követel meg. Azonban az előbb felsoroltak mindegyike igényel egy valós logisztikai központot, mely nem egy egyszerű raktárként üzemel, de professzionális munkaerő és technológia által képes ellátni, az említett tervezetek igényeit. Szegednek megvan mind a földrajzi, mind a mezőgazdasági háttere, hogy az elhangzottakat megvalósítsuk. A vasút és a légiközlekedés fejlesztésével, a logisztikai központ által, hatalmas területeket vonhatnánk be a termelői és kereskedelmi szektorokba. Arról nem is beszélve, hogy az ezekhez szükséges szakképzés is helyben van, hisz a Szegedi Tudományegyetem biztosítja a szakemberek folyamatos képzését, illetve utánpótlását. A város, egyetem, gazdaság kölcsönösen egymás javát tudják szolgálni. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése magában foglalja a város gyarapodását, nem csak gazdasági értelemben, de lélekszámát tekintve is. Ennek okán, új lakóövezetek épülhetnek, melyeket a felfejlesztett tömegközlekedés kötne össze, mind a betelepített ipari és mezőgazdasági területekkel, mind a belvárossal. Természetesen az efféle változások és innovációk időigényesek. A felsoroltak együttes megvalósítása valószínűsíthetően tíz évet venne igénybe, ám ez időtartam alatt a munkahelyek száma folyamatosan gyarapodna. Azoknak pedig, akik ezen tervek hallatán felteszik a kérdést, honnan lesz pénz minderre csak annyit mondok, hogy 2014 és 2020 között, az EU támogatásainak 60 százalékát gazdaságfejlesztésre lehet használni pl. a fent említett innovatív beruházások támogatására. Szegednek megvannak az adottságai, hogy még nagyobbá, és még élhetőbbé váljon. Nem kell más, mint – ami az elmúlt időszakban hiányzott – stratégia, tervszerűség, nyitott szem, bátorság és határozottság, hogy elkezdhessük megvalósítani, történelmi városunk revitalizációját. A következő blogokban Hidakról, majd e tervek hogyanjáról osztanám meg véleményemet!