Mi lesz veled, belváros? II.

A város talán legkarakterisztikusabb eleme a Tisza, ugyanakkor mostoha gyermeke is. A tervezett partfalrekonstrukció szükséges, amennyiben kulturált környezettel valósítják meg hatékony védrendszer lehet.

A Tisza azonban most nem éli az életét, csak egyszerűen átfolyik a városon. Ahhoz hogy ismét szerves része legyen, mindkét partját fejleszteni kell. Kikötők, hobby, sport, turisztikai és rendezvényhajók, újszegedi részen ingatlanberuházások szükségesek. És ha már Tisza, akkor a 3. HÍD és a szegedi oldal rakpartjának a néhány száz méteres meghosszabbítása elengedhetetlen, ami a belváros, de az egész város közlekedés rendezésének egyetlen logikus megoldása. A két szélső hídon minden jármű és gyalogos közlekedés adott lehetne, a Belvárosi hídról azonban ki kellene zárni a gépkocsi közlekedést. Ezek mellett persze a harmadik híd több száz hektárt – szaknyelven – tárna fel Újszegeden. Ha a Tisza a szíve a városnak, akkor az egyetem a lelke, polgáraival. Az egyetemi polgár fogalmát plusz tartalommal tölthetné meg a saját “közigazgatás” elősegítése a campus jelleg kiépítése. Ez nem csak ingatlankérdés, de plusz színfoltja is lehetne a városnak fiatalos lendülettel. Az egyetemnek, mint Szeged második legnagyobb munkaadójának ezer szállal kellene kötődnie a városhoz. Annyi a közös munkában rejlő lehetőség, hogy azok tárgyalása bőven kimerítik egy blog lehetőségeit. Meglátásom szerint a legszorosabb kapcsolatot egyetem és város között egy a rektor javaslatára, a szegedi közgyűlés által megválasztott társadalmi alpolgármester ápolná. Ez napi szintű egyeztetést, közös érdekérvényesítést is jelentene számtalan előnnyel. Szeged a belváros rekonstrukcióját követően 1997-2002 visszakapta az árvíz utáni újjáépítésben tervezett arcát. Azonban a szép épületek önmagukban nem lettek volna elegendőek, kellet hozzá néhány egyéb intézkedés is. Az egyik ilyen volt, hogy azok a vendéglátók, amelyek nívós teraszokat alakítanak ki mentesülnek a közterület díj fizetésétől. Így alakult ki egy mediterrán kép. Szép házak, teraszok, emberek, nyüzsgés. Ma a szép házak még állnak a teraszok száma sajnos csökken, az emberek hiányoznak. Vissza kell őket csalni a belvárosba. Az előző blogban már említett rendezvények mellé olyan infrastrukturális beruházásokkal kell folytatni a rekonstrukciót, amelyek részben a komfortérzetet segítik – szökőkutak, csobogók, ivókutak, padok, fák, árnyékvetők kialakítása, illetve a modern kor nélkülözhetetlen „adottságai”, mint például a free wi-fi lehetősége. Ugyancsak a Belváros revitalizációját segíti az a komoly infrastrukturális beruházás ami, lehetőséget teremt a szabadtéri rendezvények kulturált lebonyolítására. Ez azzal is jár, hogy szét kell választani –modern európai városokhoz hasonlóan – a díszteret (Széchényi tér) a rendezvény területtől (újszegedi liget). Azaz a Széchenyi tér rekonstrukció úgy, hogy az illeszkedjék a Kárász utcához – nem úgy, ahogyan nem illeszkedik a Dugonics tér. E mellett a már említett infrastrukturális fejlesztés a Ligetben. Itt természetesen az újszegedi szabadtéri színpad teljes korszerűsítése is elengedhetetlen.