Feri már tudja…

Az Együtt 2014-nek kellett volna összegyűjteni a balliberálisokat, olyan erővé kovácsolni őket, amely alkalmas lehet a Fidesszel, pontosabban az általuk sátánizált Orbán Viktorral szembeszállni, megkísérelni őt legyőzni. Nos, ez a jelenlegi helyzet alapján még eléggé képlékeny elképzelés.

Ha így folytatjuk, egy év múlva nem Bajnai Gordon vagy Mesterházy Attila lesz a miniszterelnök, hanem Orbán Viktor, mondotta egyik budapesti szálloda konferenciatermében tartott évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke. Az egykori szocialista pártelnök-kormányfő fején találta a szöget: egy év múlva valóban Orbán Viktor lesz Magyarország miniszterelnöke. Tudniillik a jövő évi parlamenti választásokat Áder János köztársasági elnök semmiképpen sem írja ki április-május előtt, így azután akármennyire is szeretnék a mostani kormányfőt parkoló pályán látni, ez akkor még nem lehetséges. Persze, nyilván Gyurcsány is tudja ezt jól, de ő, mint korábban is mindig, eléggé türelmetlen, szeretne végére járni a dolgoknak, ezért is szorgalmazza a baloldali ellenzék összefogását, szövetségbe való tömörülését. Meg még valamiért: ebben a szövetségben ő is szeretne, amennyiben ez lehetséges, hangadó szerepet vállalni. A közvélemény-kutatások adatai szerint azonban erre egyelőre vajmi kevés lehetősége van, tekintettel, hogy szakadár pártjának a támogatottsága a választók körében jelenleg sem haladja meg az 1 százalékot. Ezzel a háttérrel viszont csak prófétálni lehet, érdemben hozzászólni, netán már tenni is valamit az annyira óhajtott kormányváltáshoz – semmiképpen sem. Az évértékelők idejét éljük, így hát a Bajnai Gordon sem akart kimaradni ebből. A köztudottan külföldről támogatott Együtt 2014 alakulat vezetője is elmondta barátainak (legalább 20 alkalommal használta a Barátaim! megszólítást), hogy nem rezsicsökkentésre, hanem rezsimcsökkentésre van szükség ebben az országban, na, meg arra is, hogy üzenjünk a külföldön munkát vállalóknak: Gyere haza van itt jövőd! Ezért hát nem hazát, hanem kormányt kell váltani és csatlakozni a remény koalíciójához. Természetesen hozzá. Konkrétumokat ugyan nem mondott a remény koalíciójának terveiről, de azt említette többször is, hogy „az emberek még emlékeznek, hogy milyen intézkedések történtek itt 2009 és 2010 között”. Hogyne, szólt hozzá egyik portálon egy hozzászóló, aki a korábbi évekre is emlékszik, amikor Bajnai Gordon cége tette tönkre a hajdúsági libatenyésztőket, akik közül néhányan a kilátástalanságból az öngyilkosságba menekültek. A szétforgácsolódott és helyét kereső baloldal a 2010-es megsemmisítő vereség után nehezen áll össze. Az Együtt 2014-nek kellett volna összegyűjteni a balliberálisokat, olyan erővé kovácsolni őket, amely alkalmas lehet a Fidesszel, pontosabban az általuk sátánizált Orbán Viktorral szembeszállni, megkísérelni őt legyőzni. Nos, ez a jelenlegi helyzet alapján még eléggé képlékeny elképzelés. Hogy miért? Az LMP most vált ketté, ráadásul olyan formában, hogy egyik fele sem tud ütőképesebb politikai alakulattá válni, netán egy másik párt részeként érdemi hatást kifejteni. A szakadár Párbeszéd Magyarországért Párt ugyan megpróbál önállóan dialógust kialakítani az ellenzékiekkel, kérdés, hogy melyik alakulatnál tartanak igényt az egykori SZDSZ-szimpatizánsokat tömörítő társasággal. A kisebb-nagyobb egyesülések, amelyek előbb az Együtt 2014-et támogatták, illetve ide kívántak integrálódni, megváltoztatták álláspontjukat és immáron önállóan próbálnak érvényesülni. A baloldalon így kétségkívül továbbra is a legmarkánsabb politikai erő az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök szerint jövőre elég erősek lesznek ahhoz, hogy leváltsák Orbánt. A politikában kétségkívül hasznos, ha valakinek van önbizalma, ám azért nem árt egy kis objektív mérlegelés ahhoz, hogy súlya legyen a kijelentésnek. Tudniillik egyedül Mesterházyék erre nem képesek (a korábbi időszakban is a szabaddemokraták által kerültek kormányzati pozícióba), s itt nyomban felmerül a kérdés: akkor kivel? Gyurcsányékkal úgy tűnik nem szeretnének ismét összebútorozni, mert a levitézlett pártelnök- kormányfő nem hozna nekik szavazatokat, inkább vinne…Az LMP melyik „szeletével” lenne célszerűbb a kooperáció? Amelyik több pénzt hoz a kampány-kasszába, egyértelmű a felvetés. Az Együtt? Ők ugyan elég sokan vannak, (de nem elegen, mondaná aktuális miniszterelnökünk), a csatlakozásuk viszont felvetné a miniszterelnök-jelölt kérdését. Merthogy Bajnai és Mesterházy is szeretné megkaparintani a kormányrudat. Nos, ekkor jön Orbán Viktor, és évet értékel. A korábbiakhoz képest energikusabb, magabiztosabb, sok előremutató elemmel, időnként iróniával, mi sem természetesebb, hogy az ellenzék számlájára történik ez utóbbi. Emlékeztet azokra a rendkívüli teljesítményekre, amelyeket az ország az elmúlt években elért, pontosabban önállósult, a saját kezébe vette gazdaságának, pénzügyeinek irányítását, de azokra a kimagasló eredményekre is, amelyeket tudósaink, fiatal kutatóink és szakmunkásaink értek el külföldi megmérettetésen. Nem hagyja ki azonban megjegyezni, hogy mindez nem tetszik azoknak, akik eddig hasznot húztak hazánkból, anyagi és politikai hasznot egyaránt. S azt sem felejtjük el, mondja, tíz év alatt hova juttatták az országot, nekünk pedig „hazudtak reggel, délben és este”, lövettek ártatlan emberekre, s most mi kell, hogy rendbe rakjuk az országot, pótoljuk a kitalicskázott pénzeket. Hozzá teszi, hogy előre tervezünk, legalább két évtizedre meg lehet határozni az ország csapásirányát és minden magyar ember összefogásával (és nem széthúzással) el is érhetjük célunkat. Kap is ezért már most hideget- meleget, vagy a magyar ember részéről oly’ jellemző: fanyalgást. Hogy ez nem elegendő, mindaz, amit elért az ország, nem ér semmit, amit a nyugdíjemelés hoz, azt elviszi a benzinár-emelés, meg mikor lesz már könnyebb az élet ebben a szerencsétlen országban? A kérdés jogos. De az is, hogy ki miatt kerültünk ebbe a helyzetbe! Nemkülönben az is, hogy ki/kik akarnak visszavinni bennünket a 2010 előtti időkbe…