Vélemény: LEADER rovásírással?

Mielőtt eljutnánk a rovásírásig, vegyük észre az egyetlen problémát, nevezetesen, hogy a tábláról lekerült a „LEADER”, és helyébe a „Vendégváró” került, ami azért nem ugyanaz.

Innen Szegedről nézve irigylésre méltó néhány honi falvunk gondja, mely abban terebélyesedik ki, hogy a faluszélen milyen tábla jelezze a település hovatartozását. Bár nem lett belőle országos hír, szerdán országos mozgalmat kívánt indítani Sóly polgármestere, hogy követői a jogszabályi lehetőségeken belül egyedivé tegyék azokat az információs táblákat, amelyek a LEADER közösséghez való tartozást jelzik. Magyarán: a helyi sajtó egy-két tudósítójának jelenlétében fogta magát, és kollégáival lecserélte az „EURÓPAI FALU” (alatta kisebbel szedve) „LEADER Közösség” táblát egy „1000 ÉVES FALU (alatta kisebbel szedve) „Vendégváró közösség” feliratúra. Külalakra, grafikai elemeire tekintettel a két tábla között

annyi a különbség

, hogy a leszerelt vörös betűi bezöldültek, bekékültek. Hogy a mai világban hogyan nem lett ebből országos hír, hogy nem ütötte meg a liberális, a baloldali és jobboldali média ingerküszöbét e cselekedetsor? Meglehet, a szerkesztők úgy gondolták, kisebb gondunk is nagyobb ennél a gazdaság válsága közepette, vagy csupán nem akartak lovat adni a zászlóbontó alá. Pedig van a történtekben kibeszélni való. Mondom, kell ahhoz némi gondtalanság, hogy a képviselő-testület ilyesmivel legyen elfoglalva. Kell ahhoz irigyelni való egység, hogy e kérdésben egyhangúan döntsenek. Sóly amúgy egy tipikusnak mondható közép-dunántúli adottságú község, mely ezek szerint, köszöni, megvan. De ha már így történt, ha már tettek, amit tettek a sólyiak, nézzünk a dolog (a tábla) mögé! Miért is tartották elengedhetetlenül fontosnak a táblacserét Sólyban? A dolgok helyrerakásának igénye vagy a település identitáskeresése merült-e itt fel? Valóban van jelentősége ennek a gesztusnak a világ felé vagy csupán a helyiek összetartozását erősíti? Észreveszi-e Európa vagy akár csak egy (nem sólyi) európai, hogy mostantól Sóly nem európaiságát, hanem 1000 éves fennállását hirdeti a törvényileg adott (és kötelező) keretek között? Mi, európai magyarok, akik olvasni tudunk e nyelven, bizonyára értjük, miről is van itt szó. Egy a falun átrobogó (mondjuk) holland, vallon vagy flamand meglehet az ezresről a helyi lakosság lélekszámára tippel, vagy arra, hogy itt (valóban, mint a KRESZ-tábla is jelzi) tilos 1000-rel hasítani… De félre a tréfát: mivel nem írhatjuk ki minden európai nyelven, hogy mennyire európaiak vagyunk, marad nekünk a magyar, magyaroknak. (Attól meg, hogy nincs kiírva csupa nagybetűvel egy falura, hogy „EURÓPAI”, az még az marad, ahogy korábban, a töröknek meghódoltan is az volt.) Mielőtt eljutnánk a rovásírásig, vegyük észre az egyetlen problémát, nevezetesen, hogy a tábláról lekerült a „LEADER”, és helyébe a „Vendégváró” került, ami azért nem ugyanaz. A „LEADER”-t talán a külföldi, uniós belföldi is érti: tudja, hogy az egy EU-s pénzeket osztó program, és hogy a falu játszótere bizonyára ezért konform, a templom tetőzete azért nem hiányos (sorolhatnám), mert jutott rá a közösből, aminek az ő hazája is - végső soron maga is - befizetője. Mert azt, hogy egy település vendégváró, sokféleképpen ki lehet fejezni, akár egy külön e célra felállított táblán, nagyobb betűkkel, több nyelven is. Nem tudom, mit ír a törvény szövege, de amikor a pénzért álltak sorba a sólyiak, bizonyára elmondták, hogy a mintegy 56 millió forintos uniós, vissza nem térítendő pályázati forrás felhasználásának vannak bizonyos feltételei. Ha nem volt szégyen kérni, különösen, ha látszik is a falun, ne legyen szégyen megcímkézni a forrást, nincs abban semmi ciki. A testület amúgy résen volt, döntését megelőzőleg kikérte a Bakony és Balaton Keleti Kapuja LEADER Egyesület vezetője véleményét, aki semmi kivetnivalót nem talált a „LEADER”-ség elhanyagolásában. Még mielőtt félreértenének: kimondottan tetszik, hogy a sólyiak elsősorban európaiságuk helyett az elmúlt 1000 évük felmutatását tartják fontosnak az erre járók felé. De a lecserélt tábla második sorában igazán nem kellene a vendégvárás mögé bújva megfeledkeznünk arról, hogy „amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten!" S ha már itt tartunk: miért kellene ebből „országos mozgalmat” csinálni? Lám, akit zavar, él a csere lehetőségével? Meg egyébként is, Balatontördemic mindkét végén évek óta ez a tábla fogadja a faluba térőt: "Magyar Falu - Vendégfogadó Közösség". Nem vagyok híve az útszéli táblaerdőknek, de tényleg minden település azt üzen magáról, amit és ahány táblán csak akar! (Kedvencem Szentjakabfa, a Balatonfelvidék példás zsákfalva, mely a felé vezető hosszú kaptató alján a következő feliratokkal fogadja az oda vetődőt a hagyományos helyiségnévtáblát követően: „Polgárőrséggel védett település!”, „Házaló kereskedés tilos!”, és szépen faragottan „Ha jó szándékkal jöttél, Isten hozott! Ha rossz szándék hozott, Isten veled!”. Négy éve még nem volt kint az „EURÓPAI FALU” felirat, úgy sejtem, nem is lesz, hiába pályáztak a kultúrház rendbetételére, egy petákot nem kaptak, ki is léptek a pénzosztó szövetségből. Azóta a dolgos svábok és magyarok a faluvégi cigányokkal saját erejükből boldogulnak, s kisebb gondjuk is nagyobb, mint táblákat cserélgetni. Jó helyen vannak azok ott, ahol, amióta!) És a végül a "mit lehet, mit kell és mit nem táblaügyben" kérdést bezárólag, lám, a közútkezelő engedélyével akár rovásírással is kiírható a helységnév, mint

Kaposmérőn

. Meg ki lehet írni a nemzeti kisebbségek nyelvén is. (Akár roma nyelven is, ha a lakosság ezt igényli.) Hány Árpád-kori falvunk is van Szabolcsban vagy a Borsodban, s ezek közül hányan kaptak LEADER-támogatást? Táblacserére fel hát, ha nincs nagyobb gondjuk ennél a helyben élőknek. Szabad országban élünk!