Gyurcsány: újratöltve

Lelket verni a szocialista törzsszavazókba valóban időszerű vállalkozás volt, mert a törzsszavazók erodálódása egy olyan összeomlás veszélyével jár, mint ami megtörtént a lengyel posztkommunista erőkkel. Gyurcsány felismerte, hogy jelenleg erre csak ő lehet képes, de csak akkor, ha újrahazudja az őszödi hazugságbeszédét.

Gyurcsány Ferenc „évértékelő” beszédet tartott az ún. Magyar Demokratikus Charta szervezésében. Nem gyurcsányista megfigyelők, jobb- s baloldaliak egyaránt úgy vélik, hogy Gyurcsány az MSZP törzsszavazóiba próbált lelket önteni, és – főleg – választás utáni visszatérését megalapozni. Lelket verni a szocialista törzsszavazókba valóban időszerű vállalkozás volt, mert a törzsszavazók erodálódása egy olyan összeomlás veszélyével jár, mint ami megtörtént a lengyel posztkommunista erőkkel. Gyurcsány felismerte, hogy jelenleg erre csak ő lehet képes, de csak akkor, ha újrahazudja az őszödi hazugságbeszédét. Ahhoz, hogy a lemondásra kényszerült volt miniszterelnök eleget tehessen lelkeket felrázó küldetésének, tovább kellett misztifikálnia Őszödöt és az ő kormányzóképességét. Gyurcsány igyekezetét ezzel együtt nem valaminő politikai altruizmus vezérelte. Készül a választások utáni Nagy Visszatérésre, amire elég sok esélye maradt. Az MSZP volt olyan suta, hogy Gyurcsány Ferencet, minden bajának fő okát biztos befutó helyre tette, akit így egy nagyon rossz választási szereplés is az Országgyűlésbe repíthet. A kis- vagy középpárttá olvadt MSZP-ben aztán az lesz a Nagy Kérdés, hogy ki legyen frakcióvezető. Mesterházy Attila, a jövő embere, akinek 2009. április 20. óta gyakorlata is van frakcióvezetésből? Vagy Gyurcsány Ferenc, aki volt már miniszterelnök? Gyurcsány szerény és igen visszafogott habitusa arra enged következtetni, hogy nem adta fel, hogy újra miniszterelnök legyen. Ehhez pedig kevés egy szimpla képviselőség. Gyurcsány úgy élte meg bukását, de legalábbis megnyilatkozásaiból az olvasható ki, hogy őt a Fidesz és Orbán Viktor gáncsolta el, ami igaz is, de azzal együtt, hogy történt ez társadalmi támogatással (2006-os önkormányzati választás, 2008-as népszavazás), ám Gyurcsány mindmáig úgy gondolja, jussa van Magyarországot vezetni. Gyurcsány Ferenc anti-Orbánként lépett színre, aki a tesze-tosza és pártját jó előre (2004-ben) vereségre ítélő Medgyessy Péterrel szemben reális győzelmi esélyt képes kínálni az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Gyurcsány erre vállalkozott, és ezért támogatták őt: legyőzni Orbánt és biztosítani a hatalmat. Nem többre s nem kevesebbre volt megbízatása. Az őszödi hazugságbeszédet igazságbeszédnek kozmetikázó hazugságbeszédekben nincs benne a lényeg, amit a Charta rendezvényén Gyurcsány is elhallgatott: 2004-ben nem azért buktatták meg Medgyessyt, mert elmaradozni látszottak a Nagy Modernizációs Reformok, ezért Gyurcsány Ferencet sem azért emelték pajzsra, mert szomjúhozták a Nagy Reformokat, és őbenne látták a Nagy Reformert, aki szakítani képes az MSZP és az SZDSZ addigi tévútjával. Az őszödi hazugságbeszédben vannak igaz elemek: azok, amelyekkel a szónok megmagyarázza a hallgatóságnak, magyar országgyűlési képviselőknek, hogy mért kellett őket, magyar országgyűlési képviselőket is átverni a palánkon: azért, hogy a „szarból visszahozza” a kormányzást a végére. Magyarán: az MSZP már 2002-ben „szarban” volt, bukásra volt ítélve, és kétévnyi alibi kormányzással meg hazugságokkal lehetett megnyerni a választást. Ha Gyurcsányt és az őt menedzselő erőket tényleg Magyarország sorsa és a reformok vezérelték volna, a Gyurcsány miniszterelnökké választásától rendelkezésre álló idő bőven elég lett volna a szerintük elengedhetetlen reformok meghozatalára. De ebben az estben is nagyon valószínűsíthető lett volna a választási vereség 2006-ban. A 2006 után meghozott „reformok” egy jó része valójában arra szolgált, hogy utófinanszírozzák a 2006 előtti költséges és hitelekből finanszírozott semmittevést: a kormányzásnak álcázott hatalommegtartási stratégiát. Hosszabb távon az MSZP és a baloldal sorsa azon áll vagy bukik, hogy mennyire engedik Vezérként maguk elé és fölé Gyurcsány Ferencet. Ha látják is a személyében rejlő veszélyeket, „immunrendszerük” - a korrupcióhoz hasonlóan - ezen a téren sem működik. Mesterházy Attila, Kovács László, Lendvai Ildikó ragaszkodik a másfél évtizedes forgatókönyvhöz, a Fidesz nyílt vagy burkolt lefasisztázásához. Lendvai a minap a demokrácia Orbán Viktor általi „kiheréléséről” is értekezett. Nos, ezen a terepen Gyurcsány Ferenc sokkalta otthonosabban mozog náluk, jobb érzéke van a kifinomult verbális agresszióhoz, és jobban képes egyéb hatáselemekkel (mimikával, könnycseppekkel) elegyíteni azt. Az MSZP és a baloldal sorsa mégis azért Gyurcsányon áll vagy bukik, mert a szocialisták szélesebb és szociálisan nagyon vesztes társadalmi bázisa nem csak hogy nem fogékony már a fasisztázásra, de ha arról van szó, elégedetlensége és dühe miatt hajlandó fasiszta vagy lefasisztázott pártokra szavazni…