Konkrét Viktor

Orbán okkal bírálható, hogy továbbra sem tudta megmondani, milyen árfolyamon zár majd április 12-én a forint a svájci frankhoz képest, s mennyi lesz aznap este a BUX-index…

Három parlamenti választással ezelőtt, 1998-ban Deutsch Tamás kampányfőnök országos rekordot állított föl, amikor egyetlen körmondatban tizenegyszer sikerült elrejtenie a „polgár” szót, illetve annak valamely toldalékozott alakját. E szó akkori karrierjéhez hasonló vár a jelenlegi kampányban a „konkrét” és a „konkrétum” szavakra is, miután az Orbán Viktor évértékelő (kampánynyitó? helyzetelemző? útmutató?) beszédét kommentálók jelentős része egy hét óta éppen „a” konkrétumokat hiányolja belőle. A „semmi konkrét nem volt benne” kontra „ez nem igaz, tele volt konkrétumokkal” vitába nem szívesen szállnék bele, mint ahogy abba sem, mi a legjobb definíciója ama szónoklatnak a fentiek közül – talán mégiscsak az, hogy szónoklat… Azt viszont tüstént elmondom, mi hiányzott nekem leginkább, no nem a beszédből, hanem a beszéd utóéletéből. Nem értem, miért sikkadt el a sok vizslató szempár elől a pártelnök talán legfontosabb kijelentése, az nevezetesen, hogy a hazánkban működő bankok az elmúlt években nem a munkájukat végezték. De miért is tennék ki magukat annak a kockázatnak, hogy vállalatokat hitelezzenek – tette föl a költői kérdést -, amikor pénzügyi spekulációkkal sokkalta könnyebb pénzt keresni. Mi a Fidesz válasza erre? „A bankoknak Magyarországon ismét azzal kell foglalkozniuk, amiért életre hívták őket, vagyis hogy betéteket gyűjtsenek és hiteleket nyújtsanak a gazdasági élet szereplőinek.” E kijelentés konkrétsági fokáról újabb vita volna generálható, merész mivoltáról viszont aligha, mint ahogy arról sem, hogy az Orbán-program sikerének egyik alappilléréről van szó: sikerül-e a nemzeti érdekek mentén megegyezni az államnak hitelt nyújtó nagybankokkal (IMF, EBRD), és mennyire sikerül rákényszeríteni a multinacionális kereskedelmi bankok itthoni leánybankjait arra, hogy jelenlegi gyakorlatukat sürgősen hagyják abba – akár a PSZÁF jogainak megerősítésével, a kormány alá rendelésével, akár a banktörvény szigorításával is. A valóban – tehát konkrétan - inkább elméleti-elvi kérdéseket boncoló Orbán-beszédet ragyogóan kiegészítette három, azóta született nagyszabású, egyenként közel fél-félórás interjú, sőt, inkább szerves egységet alkotott vele. „Konkrét” nézettségi adatok csak a jövő hétre várhatók, mégis megkockáztatom, hogy ezek az eredeti beszédnél is szélesebb közönséghez jutottak el, ráadásul a konkrétumhiányban szenvedő elemzők legkényesebb igényeit is bízvást kielégítették. Az m1 reggeli műsorában a pártelnök kigombolt inggallérral, láthatóan kialvatlanul, komolyabb smink nélkül, de az ébredés utáni éleselméjűség kétségtelen jegyeit magán hordozva jelent meg, és az utóbbi idők legrokonszenvesebb interjúját adta, melyet délután és este megismételtek. A Hírtévében inkább biztos szavazóihoz szólt, a tv2-ben, szintén esti főműsoridőben pedig egy behatárolhatatlanul széles réteghez – e csatorna nézőire ugyanis alapvetően nem a Fidesz-pártiság, s nem is a politika iránti csillapíthatatlan érdeklődés a jellemző. Hadd idézzek ezekből most konkrétumokat, szándékosan olyanokat, amelyekben számok is vannak, mert ha már az sem konkrétum, akkor nem tudom, hogy micsoda az. Orbán Viktor tudatta leendő választóival, hogy az egészségügyre a nemzeti jövedelemből a jelenleginél egy százalékkal többet kívánnak költeni; a mostaninál háromezerrel több rendőrt fognak alkalmazni, annál is inkább, mert számuk a törvényben foglaltaknál éppen ennyivel kevesebb; a felsőoktatásban kétszeresére emelendő a mérnökképzésben részt vevők száma; a gazdaságot megbénító körbetartozások gordiuszi csomóját átvágandó harminc napra, majd nyolc napra szorítják le a valóságban elvégzett munkák kifizetését, ha állami cég a megrendelő; tíz év alatt, de inkább hamarabb egymillió munkahelyet teremtenek. Realitásérzékről tett tanúságot, amikor a tényleges munkanélküliek számát kilencszázezer és egymillió közöttire becsülte, szakítva azzal a földhözragadt nézettel, amely csak a hivatalosan bejelentett 650 ezerrel számol. Azért viszont okkal bírálható, hogy továbbra sem tudta megmondani, milyen árfolyamon zár majd április 12-én a forint a svájci frankhoz képest, s mennyi lesz aznap este a BUX-index… A belpolitika, azon belül a kampány iránt érdeklődőknek jó szívvel javaslom, hogy keressék és szemezgessék a vidéki eseményekről szóló tudósításokat, média- vagy épp internetes megnyilvánulásokat. Helyi, de országosan ismert politikusoktól is igazi gyöngyszemekre, freudi elszólásokra bukkanhatnak. Tegnap ilyen forrásból tudhattuk meg például, hogy a Fidesz újra engedélyezné az otthoni pálinkafőzést! Nagy port vert fel Orbán azon kijelentése is, hogy az MSZP-t láthatóan, igen konkrétan megtizedelik a korrupciós, hűtlen kezelési és csalási ügyek. A tatabányai 24 Óra című lapban ugyancsak tegnap megjelent interjújában finomított ezen, vagy inkább rátett még egy lapáttal. Ezt találta nyilatkozni: „Arról tudok beszélni, amit látok. Látom a BKV-t, és azt kell, hogy mondjam, hogy nem megtizedeli, hanem megötödöli a szocialistákat ez az eljárás”. Konkrétan úgy legyen.

Sandi István