
Róma támogatja az erőfeszítéseket. Orbán Viktor új lendületet adna a béketárgyalásoknak.

Orbán Viktor miniszterelnök az M1-nek adott római interjújában hangsúlyozta: a világban létezik egy háborúellenes vezetőkből álló, rejtett kapcsolati hálózat, amely két pólus köré szerveződik. Az egyik egy „valóságos politikai eszközökkel” rendelkező hatalmi központ, amelyben jelenleg az Egyesült Államok játszik kulcsszerepet. A másik egy lelki-szellemi központ, a Vatikán, „ahonnan újra és újra energiát, motivációt, elkötelezettséget, áldást, bátorítást kapnak a háború ellen küzdő politikusok”. Ennek szimbólumaként említette, hogy Leó pápa harmadik munkanapján hívta fel Volodimir Zelenszkijt - írta meg a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor szerint bár a nyugati világ vezetőinek többsége nem támogatja a háború befejezését, globális szinten az elsöprő többség a béke pártján áll. Kiemelte az arab világot, Kínát, Indiát, és hozzátette: az Egyesült Államok is ebbe az irányba mozdul. Közép-Európában pedig a háborúellenes hangulat erősödik, Magyarország mellett Szlovákiában már háborúellenes kormány működik, és szerinte Lengyelországban is változás várható.
A miniszterelnök megerősítette: folyamatban vannak a tárgyalások a Budapestre tervezett békecsúcsról, amelyen Donald Trump és Vlagyimir Putyin is részt vehet. Bár pontos időpont nincs, a korábbi békefolyamatokhoz hasonlóan akár néhány nap alatt létrejöhet a megállapodás. Orbán szerint „ténynek vehető, hogy lesz Budapesti békecsúcs.”
A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország nem engedheti meg magának, hogy lemondjon az orosz energiahordozókról. A szankciókat politikai eszközökkel próbálják alkalmazni, de szerinte ezek megkerülhetők. A szankciók okozta gazdasági nehézségek érezhetőek, és ha nem lenne orosz olaj és gáz, az árak az egekbe szöknének. A magyar háztartások rezsiköltségei megduplázódnának, ezért „elemi, húsbavágó zsebérdek” a hozzáférés fenntartása.
Orbán Viktor emlékeztetett: az Európai Unió döntése szerint Magyarországnak 30 ezer fő befogadására alkalmas tábort kellene építenie, és köteles lenne átvenni a Brüsszel által kijelölt migránsokat. A magyar kormány ezt elutasítja, inkább vállalja a napi egymillió eurós büntetést, minthogy lemondjon a közbiztonságról. A miniszterelnök szerint a nyugat-európai országok már szenvednek a migrációs válság okozta következményektől.
A kormányfő leszögezte: Ukrajna uniós tagsága azt jelentené, hogy „behozzuk a háborút, és kivisszük a magyarok pénzét.” Az EU szerinte már most is súlyos pénzügyi gondokkal küzd, nincs tőke a fejlesztésekre, miközben a világszintű technológiai váltás – mesterséges intelligencia, robotizáció – rendkívül tőkeigényes. Orbán szerint a tagság támogatása csillapodóban van, és el fog tűnni.
Orbán Viktor szerint a békét nem lehet kizárólag az orosz–ukrán felek tárgyalásával elérni. Külső erőknek – leginkább az Egyesült Államoknak – kell megállapodniuk az oroszokkal. Európa azonban nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, ami szerinte katasztrofális hiba. „Érdemben nem tudunk beleszólni a saját jövőnkbe” – fogalmazott.
A miniszterelnök egy „stratégiai partnerség” kialakítását tartaná helyesnek Ukrajnával, tagság helyett. Úgy fogalmazott: olyan megállapodásokat kell kötni, amelyek jók Ukrajnának, de nem hozzák veszélybe az uniós tagállamokat.
A nemzeti ünnep lelki és politikai üzenete
Orbán Viktor szerint az október 23-i ünnepség felemelő volt, a Békemenettel együtt egy jövőbe mutató, erőt adó rendezvény. A politikai verseny a háttérben másodlagos – „majd elrendezzük helyén a választáson.”
A kormányzópárti működésről azt mondta: négyéves ciklusban kell egyszerre kormányozni és készülni a választásra, de a felelősség nem szűnik meg kampányidőszakban sem.
A Magyar Nemzet teljes cikke itt olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.