Pandémia Kft.

Annak idején sokat agyaltunk az asszonnyal, mibe is fektessük nehéz verejtékkel gyűjtögetett pénzecskénket. A szokásos lángossütő, kocsma (az mindig bejön) és bálás ruha ötletek elvetélése után – anyósom ordenáré tüsszentéséből ihletet merítve – megszületett a felismerés: vakcinagyártásé a jövő.

A kezdeti nehézségek ellenére (nejem és az anyja ellenállása) szépen épült vállalkozásunk. Önerőnk nemigen lévén, persze azonnal hozzájutottunk néhány milliárdnyi vissza nem térítendő „joropaiuniós” pénzecskéhez, magától érthetően állami garanciavállalással. Nem telt el egy év, és felépült Európa, sőt a XXII. kerület legmodernebb vakcinagyára, plusz nekünk egy szerény hajlék Budakeszin. Igenám, de hiába a csilli-villi, csupa csempe, csupa króm, ha egy picurka vírus sincs a közelben. A napokban már majdnem beadtuk a gázártámogatási kérelmünket, mikor is hívnak a minisztériumból, hogy ugyan "gyártsunk mán le ötszázezer tucat vakcinát tizenkétmilliárdé". Most foshatják a tojást a sógor tyúkjai.