1939. szeptember 1-én, a Lengyelország elleni támadással tört ki a második világháború, az emberiség történetének messze legvéresebb konfliktusa, mely mind a mai napig meghatározza jelenünk történéseit, és hatásai várhatóan még sokáig érezhetőek lesznek. A háború kitörésének kedden volt a 70. évfordulója. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békék magukban hordozták a következő kataklizma csíráit. A győztesek szabta békefeltételek valóságos megtorlással értek fel, egyéni felelősök helyett inkább teljes népeket büntettek kollektíve, hadisarccal, területi elcsatolásokkal, gazdasági és katonai ellehetetlenítéssel. Ezeken a területeken, elsősorban Németországban, azután szélsőséges eszmék ütötték fel fejüket, képviselőik nagyhatalmi ábrándokat kergettek, vélt és valós igazukért küzdöttek. Az 1929–33-as gazdasági világválság nem csak, hogy megnövelte bázisát, de hatalomra is segítette a szélsőséges eszmék legerősebb képviselőjét Németországban, és az addig csak sörcsarnokbeli szónoknak tartott Adolf Hitler, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt élén, Európa meghatározó, de egyelőre padlóra kényszerített államának, Németországnak teljhatalmú urává vált. Ezt követően felgyorsultak az események, Németország pár éven belül katonai nagyhatalommá nőtte ki magát és kihasználva a nyugati hatalmak naiv jóhiszeműségét, területi gyarapodást és komoly fegyverkezést valósított meg az Európa feletti egyeduralom elérése céljából. A hitleri Németország legfőbb riválisával, a sztálini Szovjetunióval 1939. augusztus 23-án megegyezett, a köztes-európai kisállami zónát érdekszférákra osztotta, s így már bátran fordíthatta teljes haderejét a területi követelésekkel makacsul szembehelyezkedő Pilsudski-rezsim Lengyelországa felé. 1939. szeptember 1-én hajnalban, egy az SS által megrendezett színlelt lengyel támadásra reagálva, Németország megindította offenzíváját Lengyelország ellen, névlegesen Danzigért (Gdansk) valójában az ország elfoglalása és – az augusztusi Molotov-Ribbentrop paktum értelmében – felosztása végett, ezzel megkezdve harcát az Európa feletti hegemóniáért. Bár helyi konfliktusnak indult, hiszen csak két szomszéd keveredett harcba, kitörése pillanatában mindenki tisztában volt vele, hogy itt az újabb világháború. A lengyel szuverenitásért pár nappal korábban határozott kezességet vállaló franciák és angolok szeptember 3-án hadat üzentek Németországnak – és más nem történt. E „furcsa háború” nyugaton egyenlő volt Lengyelország halálos ítéletével. Szeptember 17-én az említett paktum értelmében a Szovjetunió is bevonult a keleti lengyel területekre és ezzel teljessé vált az ország negyedik felosztása. A hadműveletek szeptember 28-án véget értek, Lengyelország négy heti ellenállás után képtelen volt folytatni a harcot (hivatalosan azonban soha nem kapitulált). Ezt követően a háború végül egész Európára kiterjedt, majd 1941-től már globálisan tombolt, amikor Japán csapást mért az Egyesült Államok csendes-óceáni erőire Pearl Harborban. Az Egyesült Államok hadbalépése és a Szovjetunió végtelen pusztái a szövetséges erők oldalára billentették a mérleg nyelvét, Németország és szövetségesei mind számban, mind erőforrásokban alulmaradtak. A második világháború az emberiség történetének messze legsúlyosabb kataklizmája. Szinte napra pontosan hat évig tartott, ez alatt az idő alatt 61 állam vett részt a konfliktusban, ebből 40-nek a területén zajlottak harcok, az óceánok, a világtengerek és e vizek mélye is hadszíntérré vált, négy kontinens légterében vívtak légicsatákat. Összesen több, mint 100 millió ember állt fegyverben. A világháború emberveszteségét felbecsülni nagyon nehéz feladat, 50-60 millió fő közé tehető, melynek felét a civil áldozatok teszik ki. Ennek oka a háború totális jellege, a szervezett népirtások, megtorlások, a hadifoglyokkal való embertelen bánásmód, melyek elsősorban a náci Németországra, Japánra és a sztálini Szovjetunióra voltak jellemzőek. A második világháború szülte az atombombát, a tudatosan megtervezett népirtásokat, a hidegháborút, hatásai pedig mind a mai napig érezhetőek, elég csak a háború utáni kelet-közép-európai kitelepítések okozta, vagy az egy államba kényszerített, de egymással kevéssé rokonszenvező népcsoportok közötti etnikai feszültségekre gondolnunk.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
