Nyilak és nyulak

Krisztus asztalokat borogatott, kufárokat űzött: és mire ment vele: megfeszíttetett és elárultatott - mondhatnák azok, kik nem tudnák, mi is történt...

A pásztorok nem végeznek főiskolákat, ha nem érted, amit ők tudnak, nyersen szólnak olykor, és tudják mikor mit kell tenniük: mindig is csodáltam egyszerűségüket. Nem végzik kereszten, mert keresztjük van, ami a nyáj maga, amit ilyenkor kihajtanak. Sokan nem hisznek az újjászületésben. Szívük joga, a tavaszt látva. Mert néha a fagy megeszi az ígéretes hajtást. És drágává válik az újrakezdés reménye is, akár adjuk, akár vesszük terményeit. Pedig ettől függetlenül minden szerelmesnek, szeretőnek a locsolkodásba menet tudni kell, a tavasz már nem tavalyi kikelet. A másik megtalálása ugyanis, a dolgok természeténél fogva (nem feltétlenül) kölcsönös. Ebből tudják a szeretni képesek, hogy az adott hit, néha a reménynél több. És mielőtt, megzavarná a Húsvétot, hogy a magyarok nyilai lecsapnának, (a semmi hátát szőrén ülő árnylovasok), vegyük tudomásul, hogy a nyulam-bulam, és a tojáskeresés csupán része, de nem lényege az "ünnepnek"! Bár semmi kifogásunk nem lehet egyes túlspannolt (és különösen fokozottan ellenőrzött egyének, a rendőrségi állományt készültségben tartó) ittas járművezetők kiszűrése ellen (ha elhisszük, ez nem hit kérdése: a permanens vétkesek bilincsbe verésének lehetősége nem akció, és nem sonkafüggő)! De most, valóban, mintha mindenen sikerült volna túllépnünk: édes kedélyes csevegések következhetek, romokban heverő családok Pál utcáiban, hiszen egy a nemzet, mégha ezt jobb, vagy baloldalról alá is kívánják becsülni. Működni fog a kommunikációs trükk, miszerint, amit ti is szeretnétek, azt most mi is szeretnénk, legyen béke végre, legyen pisszt, csend és mennyei nyugalom, peace... Krisztus asztalokat borogatott, kufárokat űzött: és mire ment vele: megfeszíttetett és elárultatott - mondhatnák azok, kik nem tudnák, mi is történt... A régi rend fenntartásában érdekelt hatalmasok, akkor is, ma is mindent megtettek a lényegi változások megkerülésére, s ők mutattak fel bűnösöket, maguk helyett a népnek. Nem hiszem, hogy nem mutathatók ki ma is sötét erők a közéletben, de hogy pont mostanra essék lelepleződésük, legalább is furcsállom. Ezen a Húsvéton a gonoszok is megjuhászodni látszanak, miután kimagyarnyilasozták magukból a félszet, hogy nélkülük is van feltámadás, megbékélés és belátás, hogy ez így nem megy tovább.