Se főváros, se főutca?

Akkor mi van? Semmi. Látványterv, és egy új rondella-alapkő, azt hiszem, amit szintén Botka rakott le. De tízmilliárd… Hú, az nagyon sok pénz. Viszont én vagyok olyan szemtelen, hogy megfordítom a dolgot. Szerintem ugyanis Szegednek nem Tisza a főutcája, hanem inkább a Tisza fővárosa Szeged. Csakhogy ezt a címet már Szolnok elnyerte. Mi lemondtunk róla.

Egy háromnapos tanácskozás fejeződött be az elmúlt hét végén Szegeden: a Visegrádi Négyek mérnöki kamaráinak és -szövetségeinek nemzetközi találkozója. Ehhez kapcsolódóan Város és folyója címmel műszaki tudományos konferenciát is rendeztek. A tudományos találkozó első napján Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester ismertette az elmúlt időszak szegedi beruházásait. Érdekes kontraszt bontakozott ki. A szimpózium nyitónapja a folyó és a város kapcsolatáról szólt, ám a városvezető valahogy mégsem tudta e témához igazítani beszédét. Talán, mert eleve kötve volt a keze… nyelve. Ugyanis csak nem lehet hallgatni tíz percen keresztül. Bár szóba került a víz kapcsán valamilyen európai színvonalú strand, óriáscsúszdával miegymás – aminek az alapkövét nem is olyan régen dugta bele egy lyukba Botka László polgármester –, na de a Tiszához még sincs semmi köze. Annak azonban sokkal inkább, hogy a napfény városában szabálysértésnek minősül lubickolni a folyóban. Erről nem esett szó, és a tervezett Tisza-hídról sem. A Tiszától mentes önajnározást követte egy kiváló szakember előadása. Az Atikövizig igazgatója, Dobi László a Tisza Szeged főutcája elnevezésű programról beszélt. A vízügyi szervezet igazgatója ismertette azt a civil kezdeményezést, amelyre a Tisza Szeged főutcája elképzelés is épül. Ez a projekt a várost átszelő folyónak tíz kilométeres szakaszára fókuszál, amit részekre osztva kellene úgy kiépíteni, hogy a gátvédelemtől kezdve a folyópart szépítésén, a városépítészeten, turisztikán át egészen a közlekedésig, a hajózásig bezárólag varázsolná újjá azt. A teljes terv megvalósulásának közel tízmilliárdos költségvonzata van. És ami szöget ütött a fejembe, a probléma, amire hosszú évek múltán is lehet majd hivatkozni: erre most nincs uniós forrás. Akkor mi van? Semmi. Látványterv, és egy új rondella-alapkő, azt hiszem, amit szintén Botka rakott le. De tízmilliárd… Hú, az nagyon sok pénz. Viszont én vagyok olyan szemtelen, hogy megfordítom a dolgot. Szerintem ugyanis Szegednek nem Tisza a főutcája, hanem inkább a Tisza fővárosa Szeged. Csakhogy ezt a címet már Szolnok elnyerte! Mi lemondtunk róla. Egy kedves barátom jut eszembe, aki néhány éve a Templomkert asztalát csapkodva gyűrte a dokumentumokat, hogy nézzem már meg, micsoda lehetőség. Egy európai folyónak a fővárosa, és ki, ha nem Szeged; Partiscum. Csapkodta az asztalt, szónokolt… Szolnokról, Botkáról és gyermekkorának városáról, de én csak legyintettem: összeesküvés-elmélet. Mégis Szolnok lett a Tisza fővárosa. Uniós pénzekre pályázhat. Ha én lettem volna a polgármester, olyan lobbit nyomok a nagyemberek térdkalácsára, míg mindegyik fejet nem hajt: „Csak a Szeged”! És mi maradt nekünk? Vagy legyintünk, vagy csapkodunk; mindenesetre törhetjük a fejünket, hogy honnan szerzünk majd tízmilliárd forintot. Az építésre, a szépítésre – és a védekezésre…