Szabad a strand - és a gazda?

A hallgatás azonban ebben az esetben is beszédes. Ha úgy vesszük, a Tisza fővárosának szabad tiszai strand dukál, míg annak a településnek, mely mintegy lemond az őt jogosan megillető címről, tálcán nyújtva azt át „riválisának”, marad az új élmény-Ligetfürdő Leisztingerrel meg az Európa-hírű csúszdával...

„Teljesülhet sok szegedi álma, szabad strand lehet a városban” – olvasom a reggeli Délmagyarországban. Az ügy megoldásán már dolgozik a városüzemeltetési bizottság meg a Partfürdőt kezelő Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. Nocsak, nocsak, valami elindul Szegeden? A város vezetése meghajol a „köz” akarata előtt, ha úgy tetszik: nyitott fülekre talál egy ellenzéki, jobboldali kezdeményezés? Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy a torony alatt ülők megpróbálnak kisajátítani egy hamar nagy népszerűséget szerzett ötletet, hogy aztán maguk sütkérezzenek a Tisza-parti napfényben? Biztos, ami biztos, szögezzünk le néhány tényt, mielőtt a feledés sűrű szegedi homályába merülnének! A közgyűlés legutóbbi, június végi ülésén Botka László polgármester és Mózes Ervin jegyző

egymásra licitálva bizonygatták

, miért lehetetlenség Szegeden, a Tisza partján szabad strandot létesíteni. Az előterjesztés a fideszes Oláh Jánostól eredt, de a SZEGEDma.hu is foglalkozott korábban

a tarthatatlan szegedi strandhelyzettel

, majd – kiállva a kezdeményezés mellett – közölte

a képviselő nyílt levelét

. Szóval a polgármester és a jegyző szinte egymás szájából vették ki a szót – hallott már ekkora képtelenséget a világ? Csak semmi szabad strand, annak megnyitása amúgy is hatósági feladat, felejtsék már el a Tiszát! A vízminőség nem megfelelő, ömlik befelé a hordalék a Marosból, no meg a balesetveszély is óriási – hangzottak az érvek. Egy kérdésre persze nem érkezett válasz a pulpitusról: van-e szabad strandja Szolnok városának? A hallgatás azonban ebben az esetben is beszédes. Ha úgy vesszük,

a Tisza fővárosának

szabad tiszai strand dukál, míg annak a településnek, mely mintegy lemond az őt jogosan megillető címről, tálcán nyújtva azt át „riválisának”, marad az új élmény-Ligetfürdő Leisztingerrel meg az Európa-hírű csúszdával... Úgy tűnik azonban, a városvezetőknek csak leesett, hogy a helyi „panem et circenses” még korántsem teljes. A sör, a bor, a grill, a boszorkányság és fesztiválképes társaik mellé ingyen- vagy olcsó fürcsi is dukál. Hátha megugrik az a bizonyos népszerűségi index. Van miért küzdeni, hiszen az elmúlt napokban másról sem szólt az írott és elektronikus sajtó – legyen bármilyen színű, értékrendű, indíttatású –, hogy Szeged komoly gazdasági nehézségekkel, versenyképességi gondokkal küzd. Sehol egy termelő beruházás, még az autópálya sem segített, nincs munkahely, nincs megélhetés, elszáguld mellettünk Kecskemét és Temesvár. A beállítottságtól függően persze mindenki másként közelítette meg a problémát. Akadt, aki csak a körülményeket, más a felelősök kilétét is firtatta. Persze így van ez jól, plurális demokráciában élünk-éldegélünk, ugyebár... Szóval, sajátosan fizetős-szabad(?) Partfürdő vagy teljesen szabad Lapos – megindult a szegedi strandfürdő megnyitásának előkészítése. Így aztán tényleg fecskét ölthet polgármester és ügyvezető igazgató, hogy átvágja a nemzetiszín szalagot. Ott és akkor a dáridó zaja elnyomja majd a hatósági hozzájárulás, a Maros-hordalék és a balesetveszély nem is oly régi szólamait. Hiú ábránd azt remélni, hogy az ötlet gazdáinak is jár majd legalább egy virtuális vállveregetés?