Szegeden és közelében nem elmélet: a migráció nem gumicsont
Jól vizsgázott a Maty-ér a téli törpeharcsa gyérítés során
Fellélegezhet az Atkai-holtág és a Maty-ér is a szezon előtt. Rendkívül sikeresnek bizonyult az idei törpeharcsa gyérítés.
A Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége (HECSMSZ) friss adatai szerint döbbenetes mennyiségű, több mint hét tonna idegenhonos halat emeltek ki a vizeinkből a téli időszakban. A számok mögött húzódó ökológiai összefüggések rávilágítanak arra, hogy a szisztematikus törpeharcsa gyérítés nem csupán lehetőség, hanem létkérdés a Szeged környéki vizes élőhelyek megmaradásáért.
A HECSMSZ bejegyzése alapján november közepe és december vége között összesen 7290 kilogramm biomasszától szabadították meg a vizeket. A törpeharcsa gyérítés során a legkritikusabb helyzetet idén is az Atkai-holtág mutatta, ahonnan önmagában 5280 kilogramm halat távolítottak el. Bár ez a szám jelentős, érdekes módon elmarad a tavalyi számoktól – ennek hátterében részben a holtág alacsonyabb vízállása, részben pedig az állomány remélt csökkenése állhat. Ezzel szemben a Maty-éri víztározón, amely a nemzetközi versenyhorgászat és az evezősport kiváló terepe, kifejezetten biztató a helyzet:
mindössze 310 kilogramm került a varsákba, ami arra utal, hogy a preventív védekezés sikeresen gátolja az állomány robbanásszerű növekedését.
Miért létfontosságú a törpeharcsa gyérítés?
Sok laikusban felmerülhet a kérdés, miért kell beavatkozni a természet rendjébe, ám a szakemberek egyöntetű véleménye szerint a törpeharcsa gyérítés nélkül az őshonos halállományunk végveszélybe kerülne. A fekete törpeharcsa ugyanis a vizeink „terminátora”:
tavasszal, amikor a pontyok és keszegfélék ívnak, ezek a falánk ragadozók csapatostul támadják meg és falják fel az ikrákat.
Ezenfelül a Tisza vizek táplálékbázisát – a szúnyoglárvákat és planktonokat – is eleszik az értékesebb halak ivadékai elől. Természetes ellenségük alig akad, hiszen szúrós úszóik miatt a ragadozóink nehezen nyelik le őket, így emberi beavatkozás nélkül rövid idő alatt ökológiai sivataggá változtatnák a vizeinket.
Téli hadművelet
A beavatkozás időzítése nem véletlen. A halászati szakemberek a téli hónapokat használják ki, amikor a törpeharcsák „vermelnek”, azaz hatalmas, sűrű rajokba tömörülve pihennek az iszapban.
A Mártélyi-holtágon, amely nemcsak horgászvíz, hanem kiemelt természetvédelmi terület is, a Mártélyi Horgászegyesület megbízásából 1700 kilogramm halat emeltek ki, amely hatalmas eredménynek számít, hiszen minden egyes kivett kiló több ezer megmenekült ivadékot jelent a tavaszi szezonra.
A mostani beavatkozás közvetlen hatása már a tavaszi horgászszezonban érezhető lesz. Kevesebb zavaró kapás és több életteret nyerő nemes hal várható a partra látogatók számára. A HECSMSZ következetes munkája azt bizonyítja, hogy a vizeink kezelése nem merülhet ki a haltelepítésben; az inváziós fajok visszaszorítása legalább ilyen fontos feladat a vármegye természeti kincseinek megőrzésében.
További híreink:
