Tavasznap lenne ma; csak a bőrünk még nem jelzi

És itt a tavaszi napéjegyenlőség, amikor beköszönt a csillagászati tavasz. Ez ma 10 óra 37 perckor megtörtént. A Nap ilyenkor az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, éppen keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.

Ehhez a különleges naphoz ez évben melegpótlék nem járt. Hiánya meglátszik a tavaszi virágokon. Idén a sáfrány meg a százszorszép nyílása a legtöbb helyen késik. Kibomlott húsvéti barkát is alig látni, de virágvasárnapig van még egy hét. Egy biztos: a tavasznap itt van, beleértünk. A tavaszi napéjegyenlőség az asztrológiai év kezdett is jelenti: ekkor a Nap a Kos jegyébe lép, és újraindul az évkör.

Az emlékezet egyébként a tavaszpontot március 21-ére helyezi, de a naptárrendszer és a Föld mozgásának eltérései miatt gyakori a módosulás. A mostani évszázadban ez a gyakoriság egész pontosan azt jelenti: a hátralévő évek mindegyikében vagy 19-e, vagy 20-a hozza el ezt a pillanatot. A katolikus egyház ugyanakkor ragaszkodik a 21-ei időponthoz, gyakorlati okból: azért, hogy egyszerűbben lehessen meghatározni a mozgóünnep, a húsvét napját.

Öt nap múlva Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe jön. Úgy tartják a népek, akkorra már tényleg visszafordíthatatlan lesz minden. Olyan napok jönnek, amelyekben romantikus túlzása ellenére is értelmet nyer az illusztrációként ide hívott Csók István-festmény, A tavasz ébredése. Meg amikor Dsida Jenő versének szavaival: a nap az ablakon benéz, és „Sugarat önt be, langyosan zuhogva, / dohos, homályos és hideg zugokba. / Meleg nyalábja sárga, mint a méz.”