Programok: Szeged-szerte megemlékeznek a Himnusz "születéséről"

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát. A nemzeti imádságként számon tartott, bibliai ihletettségű mű "születésére" a Magyar Kultúra Napjával emlékezünk.

Január 21.

A Magyar Kultúra Napi programokkal a

Százszorszép Színház

a gyerekeknek is kedveskedik: 10 órától a Grimaszk Színház állítja színre a Terülj, terülj asztalkám... című Grimm-mesés feldolgozást. A

Szent-Györgyi Albert Agóra

földszinti díszterme 17 órától az Obsitos fúvószenekar és a Deák Big Band közös koncertjének ad helyet. A

Fekete ház

januárt 21-én a sokat látott szegedi Széchenyi tér 150 évét felölelő fotókiállítás nyílik, 17 órakor. A Széchenyi tér a szegediség egyik központja, ami a XIX. század első felében erőteljesen lepusztult állapotban volt. Móra Ferenc egyik anekdotája szerint mikor Széchenyi István – a tér későbbi névadója – 1833-ban meglátogatta a várost, elkeseredett a főpiac látványán. Azt javasolta a polgármesternek, inkább termesszenek itt krumplit, ha nem képesek megújítani a monumentális méretű közterületet.

Január 22.

A Himnusz születésének napján, január 22-én 10 és 15 órától Kulturális séta indul a

Szent-Györgyi Albert Agórában

, majd pénteken ismét a gyerekeknek rendeznek programot: a reformkor irodalmi-, zenei-, képzőművészeti életébe nyerhetnek bepillantást. A szegedi

Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskola

falai között évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Kultúra Napján művészeti kiállít rendeznek, ezért idén Sonkodi Rita festőművész alkotásait fogadják be. A Nyugat hagyatéka január 22-én 10 óra 30 perckor nyit, s egészen február 5-ig láthatják az érdeklődők.

Szintén ezen a napon, 14 óra 30 perckor, ünnepélyes keretek között csatlakozik a

Somogyi-könyvtár

Hangoskönyvtára egy korábban indult közösségi kezdeményezéshez, az Újszövetségi Szentírás könyveinek kézírásos másolásához. A nyitórendezvényre több neves szegedi személyiség ellátogat, hogy példájukat követve minél többen csatlakoznak a nemes kezdeményezéshez. A

Bálint Sándor Művelődési Ház

csütörtökön 15 órától irodalmi összeállítással készül, Költészetünk - Évszázadaink címmel, ahol felhangzik többek között Kölcsey Ferenc, Csokonai-Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Szabó Lőrinc egy-egy műve. A százéves kelenföldi erőmű is helyet kapott a kiállítások sorában, az

EDF Démász a társaság szegedi központjában

működő galériában ipartörténeti tárlatmegnyitóra várja az érdeklődőket. Varga Tamás fotóit januárt 22-én, 17 órakor mutatják be. Az

Algyői Faluház és Könyvtár

Csókási Kata Nóra zománcműves–művésztanár „Színek bűvkörében élek!” című tűzzománc kiállításával emlékezik meg a kultúra napjára. A tárlatot 17 órakor nyitják meg az érdeklődők előtt, s egészen február 13-ig nyitva áll. Ugyanitt 18 órától a klubteremben a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) Legjobban vágyom a mézízű sorsra című, a Szegedi Tudományegyetem akrosztichon pályázatára érkezett pályaművekből készült zenés, verses játékot tekinthetik meg.

Szőregen, a

Tömörkény István Művelődési Házban

17 órától a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai készülnek ünnepi műsorral, amely egyúttal megnyitója a Kultúra gyerekszemmel című kiállításnak. Az intézmény első osztályos diákjainak alkotásaiból rendezett tárlat mellett néptáncosok színesítik a programot: fellépnek a iskola negyedik évfolyamos tanulói, a Csicseri és Kerepetye néptánccsoport, a Deszki Deszkadöngetők csoportja és a Szőregi Rezegők néptánccsapata is. A

Roosevelt téri Halászcsárdában

18 órától a szegedi Közéleti Kávéház vendégei Fazakas S. János és Publik Antal házigazdák közreműködésével versekkel, dalokkal, mondókákkal emlékszik meg a Magyar Kultúra Napjára.

Január 23.

A tápéi

Heller Ödön Művelődési Ház

január 23-án csatlakozik az országos rendezvénysorozathoz, ahol 17 órától Simon Miklós Székelyeknél című kiállítását tekinthetik meg a művészetek szerelmesei.