Szórakozás

Csütörtöki programajánló: Magyar Kultúra Napja, színház, madarak

Csütörtöki programajánló: Magyar Kultúra Napja, színház, madarak

2015. január 21., szerda
Csütörtöki programajánló: Magyar Kultúra Napja, színház, madarak
01_mora-ferenc-muzeum

Számos rendezvény élteti a magyar kultúrát és emlékezik meg a Himnusz megírásáról a mű megírásának évfordulóján, a parlagi sas megmentéséről tartanak előadást a Szent-györgyi Albert Agórában, Izlandot mutatják be, illetve Bibliát másolnak a Somogyiban.

A Himnusz születésének napján, január 22-én 10 és 15 órától Kulturális séta indul a

Szent-Györgyi Albert Agórában

, majd pénteken ismét a gyerekeknek rendeznek programot: a reformkor irodalmi-, zenei-, képzőművészeti életébe nyerhetnek bepillantást. A szegedi

Kőrösy József Gazdasági Szakképző Iskola

falai között évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Kultúra Napján művészeti kiállít rendeznek, ezért idén Sonkodi Rita festőművész alkotásait fogadják be. A Nyugat hagyatéka január 22-én 10 óra 30 perckor nyit, s egészen február 5-ig láthatják az érdeklődők. Tizenötödik alkalommal rendezik meg a Farkas Dezső Szavalóverseny a

Somogyi-könyvtár Dorozsmai fiókkönyvtárában

, a megmérettetés második fordulóját 14 órától tartják. 14 óra 30 perckor, ünnepélyes keretek között csatlakozik a

Somogyi-könyvtár

Hangoskönyvtára egy korábban indult közösségi kezdeményezéshez, az Újszövetségi Szentírás könyveinek kézírásos másolásához. A nyitórendezvényre több neves szegedi személyiség ellátogat, hogy példájukat követve minél többen csatlakoznak a nemes kezdeményezéshez. A

Bálint Sándor Művelődési Ház

csütörtökön 15 órától irodalmi összeállítással készül, Költészetünk - Évszázadaink címmel, ahol felhangzik többek között Kölcsey Ferenc, Csokonai-Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály és Szabó Lőrinc egy-egy műve. Izland képei tárulnak elénk a

Somogyi könyvtárban

17 órától Jurkovics Milán, Mótyán Gergő és Nagy Gyula fotóin. "A három barát elhatározta, hogy bejárja Európa második legnagyobb szigetét. Az utazást csaknem egy éven át tervezték, interneten kerestek kapcsolatot kint élő magyarokkal. A közel három hétig tartó út során körbeautózták a szigetet, felkeresték Izland különleges tájait. A fiatalok a természetet testközelből is megtapasztalhatták, éjszakáikat sátorban töltötték a szabad ég alatt." http://www.youtube.com/watch?v=zfWSI1-5pnE A százéves kelenföldi erőmű is helyet kapott a kiállítások sorában, az

EDF Démász a társaság szegedi központjában

működő galériában ipartörténeti tárlatmegnyitóra várja az érdeklődőket. Varga Tamás fotóit januárt 22-én, 17 órakor mutatják be. Az

Algyői Faluház és Könyvtár

Csókási Kata Nóra zománcműves–művésztanár „Színek bűvkörében élek!” című tűzzománc kiállításával emlékezik meg a kultúra napjára. A tárlatot 17 órakor nyitják meg az érdeklődők előtt, s egészen február 13-ig nyitva áll. Ugyanitt 18 órától a klubteremben a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) Legjobban vágyom a mézízű sorsra című, a Szegedi Tudományegyetem akrosztichon pályázatára érkezett pályaművekből készült zenés, verses játékot tekinthetik meg. Szőregen, a

Tömörkény István Művelődési Házban

17 órától a Kossuth Lajos Általános Iskola diákjai készülnek ünnepi műsorral, amely egyúttal megnyitója a Kultúra gyerekszemmel című kiállításnak. Az intézmény első osztályos diákjainak alkotásaiból rendezett tárlat mellett néptáncosok színesítik a programot: fellépnek a iskola negyedik évfolyamos tanulói, a Csicseri és Kerepetye néptánccsoport, a Deszki Deszkadöngetők csoportja és a Szőregi Rezegők néptánccsapata is. A

Roosevelt téri Halászcsárdában

18 órától a szegedi Közéleti Kávéház vendégei Fazakas S. János és Publik Antal házigazdák közreműködésével versekkel, dalokkal, mondókákkal emlékszik meg a Magyar Kultúra Napjára.

parlagi_sas_Kovacs_Andras_0001

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportja szervez madárvédelmi előadást a

Szent-Györgyi Albert Agórában

18 órától, ahol a természetbarátok a parlagi sas fajmegmentési projektjével ismerkedhetnek meg. A Gólem Színház, a Titkos Társulat és a FÜGE közös produkcióját, Kárpáti Pétertől a Negyedik kapu című előadást tekintheti meg a közönség a

REÖK Palotában

19 órától. A darab az örök keresésről és az öregség élményéről szól. Egy fiatalember vándorol, egyik faluból a másikba, egyik híres rabbitól a másikhoz, keresi a mesterét, aki megmutatja neki a helyes utat ebben a zűrzavaros, ijesztő világban. Minden rabbitól tanul valami fontosat, az egyiktől nevetni, a másiktól enni, a harmadiktól megbékélni az ösztöneivel, a negyediktől csalódni, az ötödiktől megrészegedni, a hatodiktól a békességet – mindenkitől tanul valamit, de a mesterét nem találja meg. Egészen addig keres, egy egész életen keresztül, mániákusan, amíg valaki őbenne találja meg a mesterét. Hogyan lett ő a mester – hogyan lett fiatalból öreg, azt ő se tudja, mi se értjük – csak megtörtént.

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. A

Somogyi-könyvtár

Helyismereti gyűjteménye több ezer szegedi képeslapot őriz a 19. század végétől napjainkig. A századfordulón egyre népszerűbbé váló képes levelezőlapoknak már megjelenésükkor sem pusztán üdvözletküldés volt a funkciójuk: utazók osztották meg élményeiket ismerőseikkel messzi tájak, városok, épületek vagy éppen művészi alkotások képeivel. A kiállításon szereplő, főként várostörténeti vonatkozású példányok segítik felidézni a mára elfeledett városképet, életre keltve a régi Szeged hangulatát. A kiállítás január 28-ig látogatható.

somogyi_borbely

A Mesterségek dicsérete – A borbélysebésztől a hajszobrászig című kiállításával a borbély és fodrászszakmáról emlékezik meg január 28-ig a

Somogyi könyvtár

. A Somogyi-könyvtár és a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös tárlatsorozata egy-egy helyi hagyományokkal is rendelkező mesterség könyves emlékeit, ábrázolásait mutatja be. 2014-ben a borbély, illetve fodrász szakma kerül terítékre. A bemutatott könyvek és folyóiratok tanúsága szerint a hajdanvolt borbélyok még a sebgyógyításban, érvágásban és foghúzásban is jártasak voltak. A közelebbi múlt mesterei már csak szépségápolással foglalkoztak: borotváltak, hajat vágtak és bodorítottak. A Somogyi-könyvtár helyismereti gyűjteményéből válogatott fotókon múlt századi szegedi üzleteket láthatunk, köztük Cserzy Mihályét is. A borbélymesterből lett író apró képeiben, rövid tárcaszerű elbeszéléseiben a Tisza-vidéki népéletet örökítette meg. A dokumentumok papírvilágát a Babik Barna magángyűjteményéből berendezett falusi borbélyműhely kelti életre. A nagy, dupla tükrös szekrény polcain ott sorakoznak az ívesre kopott pamacsok, fénylő borotvák, a csillogóra kikoptatott ollók, a púderes edénykék, és a parfümszórókkal még a messzi városi elegancia is átlibben az egyszerű műhelyen. A tekintélyes karfás forgós székekről nem nehéz elképzelni, hogy aki nagy szusszanással beleült, és a csillogó tükörben szemrevételezhette csinosodását, az egy időre a világ közepén érezhette magát; lesték mosolyát, a kellem íratlan szabályai szerint dicsérték küllemét, és közben a borbélymester kedélyes előadásában még a világ sorában is kellő eligazodást kaphatott. Ide érdemes volt betérni. S érdemes most is. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez február 22-ig a

Móra-múzeum

emeletén várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Négy szegedi zsidó fotóművész képeiből álló kiállítást tekinthet meg a közönség a

Móra Ferenc Múzeumban

, „A szegedi zsidóság és a fotográfia” című, Bäck Manci, Kárász Judit, Liebmann Béla és Müller Miklós fényképeit bemutató tárlaton nem csak a nevek különlegesek, hanem a témák is, például elég említeni a Radnóti Mikóst vagy Szent-Györgyi Albertet ábrázoló fotókat.

tarlatmegnyito10kf

Az első világháború idején bevonuló francia hadsereg, tankok a Városháza előtt 1956-ban, a nagy árvíz pusztítása – a szegediek Széchenyi terének elmúlt 150 évéből, a rendkívüli eseményekből és a hétköznapok érdekességeiből szemezget a

Fekete ház

új fotókiállítása. A sokat látott tér című tárlatot március 29-ig áll nyitva a közönség előtt. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.