Hétvégi programajánló: Nyugi születésnap, Reggae klub

Spirituális nap, Reök palotaséta, szombat esti gáz, AfroDZAQM és Ladánybene 27 - ízelítő a hétvége programkínálatából Szegeden.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Spirituális Napot és Kiállítást az

IH Rendezvényközpontban

. A 10 órától kezdődő programsorozatot Barnai Roberto "Biologiai természettörvények, melyek megváltoztatják gondolkodásunkat a betegségekről..." című előadása nyitja, melyet déltől Turi Andrea folytatja "Problémák nincsenek, csak megoldandó feladatok..." előadásával. Délután Ábrahám Krisztián és Bácskai Júlia ad elő, majd koncert zárja az eseményt. 11 órától Csikós Ildikó vezetésével folytatódik az időutazás a

Reök-palotában

. A vendégek betérnek Dusha Béla fotószalonjába, ellátogatnak a pop-up műterembe, és éneklő hosztesszel is találkozhatnak. A Crossroad Band ad koncertet a

Millenniumi Kávéházban

20 órától. A zenekar a ’80-as, ’90-es évek, a régi nagy „rockidők” külföldi zenéiből válogat, tagjai: Ábrahám Zsolt (ének), Bíró János (gitár), Kasza Zsolt (billentyű), Ménesi Tamás (gitár), Mustafa László (dob) és Pozsár Krisztián (basszusgitár). Születésnapi partit rendez a

Nyugi Kert

21 órától, második születésnapját a kedély-karbantartó kombinát italakciókkal és Zoltán koncerttel ünnepli. Szombat esti gáz lepi el a

Városi Rock Klubbot

a Shit Gyülekezete részvételével 22 órától. "A megjelenés leopard mintás szerelésben javasolt Pap Ádám kedvéért. Ádám hosszú évek megfeszített munkájával szerzett be a zakótól a szemüvegkeretig mindent, ami eme nemes állatra melékezteti. Kicsi kora óta arról álmodik, hogy egy kandalló előtt kiterített leopárd bőrén matyizhasson. Ehhez kérjük mindenki segítségét szerény adományokkal. Köszönjük, hogy velünk együtt vátjátok barátunk álmát valóra. Puszika a hasikátokra." Hazánk vezető reggae bandája a Ladánybene 27 tavasszal megjelent új albumuk megjelenését követő nyári koncert - offenzíva és egy fergetegesre sikeredett Reggae Camp után újra a reggae déli fellegvárába, Szegedre látogat, a 22 órától kezdődő Reggae klub keretein belül a

Rongy Kocsmában

.

Folyamatos kiállítások, programok:

Európában egyedülálló több ezer darabból álló Informatika Történeti Kiállítás tekinthető meg 1300 négyzetméteren, Szegeden, a

Szent-Györgyi Albert Agórában

. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság jelentős szellemi és anyagi ráfordítással hozta létre és folyamatosan fejleszteni a világ vezető informatika történeti múzeumaival vetekedő kiállítást. A múzeumban olyan gépeket, eszközöket ismerhetnek meg és próbálhatnak ki a látogatók, amelyek a számítástechnika fejlődését mutatják be a kezdetektől egészen napjainkig. Több száz tonna számítástechnikai berendezés, ami nélkül nem lenne érintőképernyő, laptop, okostelefon, internet. Eddig még a világon sehol sem látott Neumann relikviákat is megcsodálhatnak az érdeklődők, amelyekkel a XX. század egyik legnagyobb, magyar tudósának állítanak emléket. Az ókor és a huszadik század találkozik a

Kass Galériában

nyílt tárlaton, ahol egyiptomi sírkamrába léphet be a látogató, és Kass János grafikáit is megcsodálhatja. A fáraók Egyiptoma címűt tárlaton az ókori egyiptomiak túlvilágát ismerhetik meg az érdeklődők, egy több mint 2000 éves férfi szarkofág és mintegy 70 műtárgy segítségével. A

Fekete házban

az ókori egyiptomi balzsamozás, az orvoslás és a hieroglif írás rejtelmeibe pillanthatnak be a látogatók. A múzeum emeletén az egészséges embert mutatják be, többek között a testrészek ábrázolását, míg a gyógyításnak a racionális és mágikus módjait is. Egy kétezer éves múmiát is kiállítottak, de Tutanhamon kerámiagyűrűje is gazdagítja a tárlatot, amit a németországi Hiedelbergből hoztak Szegedre.

A

Móra Ferenc Múzeum főépületében

látható nagy tárlat ismerteti meg az érdeklődőkkel a lenyűgöző, titkokkal teli ókori Egyiptom vallási életét, papságát, uralkodóit és az akkori emberek mindennapjait. A múzeum főhomlokzatát két óriási szoborkolosszus őrzi. A III. Amnehotepet és hitvesét, Tijét ábrázoló szobormásolatok nyolc és fél méteres magasságból üdvözlik a látogatókat. A külső terem a fáraóké és az állatáldozatoké, míg egy másik terem a férfi-nő kapcsolatot helyezi előtérbe. Mindhárom kiállítás december 16-ig látogatható. Kovács Emil Lajos számára Erdély a világ közepe, ahol az ég kékebb, mint máshol és a hegyek üde zöldje is magával ragadja. A szatmárnémeti festőművész alkotásaiból a

Polgári Szalonban

nyílt kiállítás Ecsetnyomok Erdélyből címmel, mely elkalauzol mindenkit a mesés tájakra. Kirakózhatunk, megtanulhatjuk a Zengő ABC-t és papírország mesefája is játékokat rejt. Mindez a

Móra-múzeum emeletén

várja a családokat, ahol Panka és a Vadember kalauzol végig bennünket Móra Ferenc különleges mesebirodalmán. A 135 esztendeje született és 80 éve elhunyt legendás író, Móra Ferenc gondolatait, történeteit megidézve igazi mesebirodalomba csöppenhetünk a kultúrpalota emeletén, ahol van betűleves és a betűfelhő is meglepetéseket tartogat. Panka, Móra Ferenc lánya, és a Vadember, vagyis imádott unokája bukkan fel újra és újra, kalauzolva végig a látogatót a három nagyobb részre tagolódó tárlaton. A kiállítás nem a hagyományos, vitrinben vagy épp a falon megjelenítő formában, hanem újszerűen, interaktív módon, többféle korosztály igényeit kiszolgálva mutatja be Móra Ferenc meséit, verseit és életbölcsességeit, így az egész család számára különleges birodalom tárul fel a múzeumban. Anna Margit

REÖK

-ben rendezett kiállításán 24 mű mutatja be dióhéjban a tragikus sorsú művész pályáját: a festői működés kezdetétől, vagyis az 1930-as évektől egészen szinte élete végéig, a 80-as évekig bezárólag. A harmincas években világos színekkel festett jelenetei, réveteg tekintetű nőalakjai tárgy nélküli nosztalgiával itatódnak át. A negyvenes években – férjének, Ámos Imrének egyre gyakoribb munkaszolgálatainak idején – rajzain, festményein a kontúrok megerősödtek, abroncsszerűen fogták körbe, szorították önmagukba a formákat. Már 1945 előtt megvoltak az előzményei annak a groteszk, csupán fejből, kézből és a felsőtestből álló bábunak, aki most szinte egyetlen elemi formára, a gömbfejre egyszerűsödve különböző szerepekben merítkezik meg. Az ötvenes évek végére a bábutematika mellett megszületett egy lírai, a szecessziót, Gulácsy alakjait idéző, visszafogottabb színeket használó, illetve szénnel vászonra készült műcsoport. A hetvenes években a naiv, tudatos primitivizmus, a festményekbe ragasztott giccstárgyak, fotók, rendkívüli színesség uralta képeit. A családi és történelmi tragédiákat egyaránt a bábukban mutatta meg. A hetvenes évektől haláláig a háború és a zsidóság, az özvegység, a magány tragédiáját dolgozta fel ironikus, groteszk, gonosz és démoni hangokkal, ambivalenciával átitatott képein. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.