Szeged

Igazi sikertörténet: kerecsensólyom fiókát mentettek Szegednél

Igazi sikertörténet: kerecsensólyom fiókát mentettek Szegednél

A viharos szél következtében kiesett a fióka. A kerecsensólyom immár épségben van.

Tóth Norbert
Szerző: Tóth Norbert
8 órája
Igazi sikertörténet: kerecsensólyom fiókát mentettek Szegednél

A napokban értesítették a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársait, hogy egy fészkéből kiesett fiatal, röpképtelen ragadozó madárfiókát találtak Szeged környékén. A területileg illetékes természetvédelmi őr sikeresen befogta az egyébként gyűrűt viselő kerecsensólyom fiókát - számolt be a nemzeti park oldala.

A kerecsensólyom a Szeged-Nagy Fekete terület egyik magasfeszültségű traverz ládájában nevelkedik.
A kerecsensólyom a Szeged-Nagy Fekete terület egyik magasfeszültségű traverz ládájában nevelkedik. Fotó: Puskás József

 

A kerecsensólyom természetvédelmi értéke 1.000.000 forint

A jelölés adataiból kiderült, hogy a madár a Szeged-Nagy Fekete terület egyik nagyfeszültségű távvezeték-oszlopán elhelyezett műfészekben nevelkedett. A viharos szél következtében kiesett egészséges fiókát a MAVIR munkatársainak közreműködésével visszahelyeztük a két testvére mellé.

A kerecsensólyom (Falco cherrug) a fás-sziklás ázsiai sztyepp költőmadara. A sík- , valamint a domb- és hegyvidéki rövidfüvű gyepes élőhelyeken is találkozhatunk fajjal. Sikeres költéséhez nélkülözhetetlen a fák és sziklafalak megléte. A kerecsensólyom a többi sólyomféléhez hasonlóan nem épít fészket. A sziklafalak esetében a tojók a más madarak (például holló) fészekmaradványait használják, vagy a sziklapárkány talajába alakítják ki a tojások helyét. A fás élőhelyeken leginkább az ölyvek és a sasok üres fészkeit használják a költéshez. Évente egyszer költ, általában 3-4 tojást rak, az európai állomány fészkelése március végén, április elején kezdődik. 

A fióka visszahelyezését a MAVIR munkatársai végezték.
A fióka visszahelyezését a MAVIR munkatársai végezték. Fotó: Puskás József

 

Az elterjedési területének jelentős részén vonuló faj, ugyanakkor a déli és a közép-európai fészkelő állomány állandónak tekinthető. A fiókák gyakran nagy területekre kóborolhatnak, illetve vonuló viselkedést is mutathatnak.

Veszélyeztető tényezői között említhetjük az élőhelyek eltűnését és megváltozását, illetve a fő táplálékállat, az ürge állományainak csökkenését. Továbbá a nem megfelelő módon alkalmazott rágcsálóirtó-szerek és a szándékos mérgezés, valamint az elektromos vezetékhálózat okozta áramütések is nagy mértékben hozzájárulnak a populációk csökkenéséhez.

A faj hazai állománya az 1980-as években a kipusztulás szélére sodródott. Az aktív természetvédelmi tevékenységeknek köszönhetően napjainkra a magyarországi populáció 180-200 párra becsülhető. 

A kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1 000 000 Forint.

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.