Hétfői programajánló: Gershwinről a Korzóban, bábjáték a Pinceszínházban

A Korzó Zeneházban Gershwinre emlékeznek, a Szegedi Közéleti Kávéház estjén pedig Namíbiát ismerhetik közelebbről az érdeklődők egy vetítetéssel egybekötött előadás keretében. A Pinceszínházban az Üdvözlégy Jézus, pásztorok pásztora! című bábelőadást láthatja a nagyérdemű.

Törzs és vadles Namíbiában – előadással egybekötött DVD vetítésre várják az érdeklődőket a

Szegedi Közéleti Kávéház

rendezvényére 17 órára az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar 3. emeleti társalgójába. Az előadó Klonkai László c. egyetemi docens. Üdvözlégy Jézus, pásztorok pásztora! – 17 órától a

Pinceszínházban

az Aranygyapjú Társulat vendégszerepelésére várják az érdeklődőket. „Az próféták írásának letelt ideje, az ég fényes csillagjában tündöklik ege…” A Megváltó születésének történetét egy különleges nemezből készült betlehemben bábokkal jelenítjük meg, kobozzal kísérve megénekeljük, emlékezetünkbe idézvén a Háromkirályok csillag vezérelte útját, a Szent Család hányattatását, Pásztoroknak az angyal jelenését, valamint a kis Jézuskát a jászolban… Az előadást a hagyományos bábtáncoltató betlehemes játékok ihlették, dalait archaikus népi és karácsonyi énekek szövegeiből állítottuk össze. A bábokat és a díszletet Barta Csilla és Bors Franciska készítette. Játsszák: Zombori Györgyi és Krisztin Róbert. 18 órakor a

Korzó Zeneházban

Egy élet rapszódiája... Zenés emlékezés Gershwinre – az első klasszikus Amerikai zeneszerzőre. DALOK – HANGSZER „PÁR”-ban... A műsorban közreműködnek: D. Szécsi Edit /ének/; Jicsinszky Flóra/klarinét/; Altorjay Tamás/ének/; Vizsolyi Lívia/fagott/; Taletovics Milán/ének/; Fedor Zsófia/ének/; Széles Flóra/ének/, aalamint további meglepetés vendégek a Szegedi Nemzeti Színházból és az SZTE Zeneművészeti Karának hallgatóiból. Házigazda – zongorán kísér Nagy Imre Erik karmester- zeneszerző.

Folyamatos kiállítások, programok

Ötven éve érkezett az első Bengáli villamos Szegedre, ebből az alkalomból emlékkiállítás nyílt a Közlekedési Emléktár Alapítvány, a Szegedi Közlekedési Kft. és az EDF DÉMÁSZ szervezésében az

EDF Galériában

, a Klauzál téren. A szervezők nemcsak a járművet, de a város elmúlt ötven évét is szerették volna bemutatni. A kiállításon különleges tárgyi emlékek, köztük a járműveken található feliratos táblácskák, jegyérvényesítő készülék, néhány, a villamosok irányításához szükséges menetkapcsoló vagy éppen a vezetők által utastájékoztatásra használt mikrofon is látható. A tárlaton csaknem negyven tabló segít felidézni a jellegzetes szegedi járművek pályafutásának egyes korszakait, de a látogatók tervrajzokon is tanulmányozhatják a villamosokat. Emellett a kiállított Bengáli emlékmodellbe be is ülhetnek a nézelődők, ahol kisfilmek idézik fel a múltat. Az első Bengáli ötven éve érkezett Szegedre. Az 1960-as években a fővárosban az igencsak megnövekedett utasszám miatt fejlesztették ki a négytengelyes csuklós járművet, ami bár ott nem aratott nagy sikert, a vidéki városokban évtizedekig szállította az utasokat. Szegedre 1962 novemberében érkezett az első Bengáli, majd évtizedek alatt 46 darabosra bővült a flotta. Ezek a járművek fél évszázadon át meghatározták a szegedi városképet és a villamosközlekedést. A Bengáli’50 kiállítás az EDF Galériában december második hetéig várja a látogatókat. Kontrasztok vonzásában címmel a fővárosi Várfok Galéria huszonöt művészének alkotásaiból nyíl kiállítás a

Reök-palotában

. A százharminc alkotást festményeket, grafikákat, szobrokat, installációkat összekötő közös pont, hogy készítőjük az 1990-ben létrejött egyik első magánalapítású, tisztán kortárs profilú galéria művészköréhez kapcsolódik. A kiállítás anyagának gerince a Várfok Galéria alapító tulajdonosa, Szalóky Károly magángyűjteményéből származik. A bemutatkozó alkotók között épp úgy vannak befutott és híres művészek – Nádler István, feLugossy László, Mulasics László vagy éppen El Kazovszkij-, mint fiatal, feltörekvő tehetségek, akiket a galéria Spiritusz szekció fog össze. Kovács Krisztina művészettörténész, a tárlat kurátora elmondta, hogy a műveket a stiláris sokszínűség jellemzi, nonfiguratív, szürreális alkotások éppúgy szerepelnek a kiállításon, mint geometrikus művek vagy hiperrealista festmények.

A képregény és a társművészetek kapcsolatát példázza Miklosovits László grafikusművész Röhög az osztály című kiállítása, amit a

Somogyi-könyvtárban

láthatnak az érdeklődők. A cím árulkodó: Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzérének egyik írása, a Röhög az egész osztály képregény-változatát készítette el az alkotó. „Karinthy veretes szövegén semmiképpen nem óhajtottam változtatni, (sok a kép, és a szöveg), tulajdonképpen átmenet egy bővebben illusztrált oldal és a későbbi képregények közt... Még a buborékot is mellőztem, ezért ez a korai, klasszikus képregényekre hajaz” – foglalata össze irodalmi mű és képregény viszonyát a művész. A grafikusművész nevéhez irodalmi művek köteteinek tervezése, illusztrálása is fűződik. Az Arany János születésének 180. évfordulójára megjelent verseskötet rajzairól Keresztury Dezső írt elismerő sorokat. Miklosovits László Röhög az osztály című kiállítása november 15-től december 12-ig tekinthető meg a Somogyi-könyvtár földszintjéről nyíló Internet-Térben. Belső-Erdély máig élő népi vallásosságának emlékeit tekinthetik meg az érdeklődők a szegedi

Móra-múzeumban

a Sosem láttam szebb termőfát… című tárlaton, egészen december közepéig. A tárlat látogatói egy olyan világba léphetnek be, amely a mai napig létezik Erdély középső-keleti részén. Bár a bemutatott legrégebbi tárgy csaknem százötven éves, a kiállított művek között akad olyan is, amely egy-két éve készült. A dísz- és használati tárgyakat, ruhákat, szőtteseket, kerámiákat szemlélve feltűnő, mennyire átfogja a több nemzetiségű és vallású tájon élők mindennapjait a szakralitás. A tárlaton bemutatnak többféle kelengyés ládát, amelyeket a gonosz elűzésére geometrikus mintákkal, forgórózsákkal, különböző karcolt mágikus jelekkel díszítettek. A tárlaton különböző viseleteket, halottas lepedőt, szenteltvíz-hintő buszulyt, rozmaringból készült menyasszonyi pártát és más tárgyakat is megnézhetnek az érdeklődők. A falakat tányérok és szőttesek díszítik, valamint egy Luthert ábrázoló zenélő képet is bemutatnak. A kiállítás egyik érdekessége az a körmeneti kereszt, amelyen egy tatár arcvonásokkal megfaragott Krisztus látható. Ezen ábrázolás oka a tatárok 18. századi erdélyi betörése lehetett.

A

Móra Ferenc Múzeum

jelenlegi legnagyszabásúbb kiállítása, a Munkácsy Mihály festményeiből összeállított rendkívüli tárlat december 16-ig áll nyitva a nagyközönség előtt. A három teremben látható tárlaton több mint 40 Munkácsy-festményt mutatnak be, köztük több olyan művet is, melyet Magyarországon most csodálhat meg először a nagyközönség. Új alkotással is

gyarapodott a gyűjtemény,

Munkácsy Mihály ujjlenyomata is rajta van azon a miniatűr tájképen, amit október 26-án mutatott be a kultúrpalotában Pákh Imre műgyűjtő. A Golgota és a Krisztus Pilátus előtt című alkotás redukciója is látható a december 16-áig látogatható tárlaton. A programajánló összeállításában együttműködő partnerünk az

iszeged.hu.