Megszavazta a parlament, Magyar Péter a miniszterelnök +videó


A buzgó református családban 111 éve 1915-ben született Szeleczky Zita tehetséges tornászként kezdetben olimpiai részvételre vágyott, de a fiatal lányt hamar meghódította a színjátszás világa. A Magyar Királyi Színiakadémia elvégzését követően azonnal, huszonkét évesen szerződtette a fővárosi Nemzeti Színház.

Rendkívül vonzó és természetes játékának valamint vitathatatlan szépségének köszönhetően már növendék korában filmezni kezdett és gyorsan meghódította a közönséget. 1944-ig az egyik legsikeresebb, legünnepeltebb magyar színésznő, akinek még saját rajongói klubja is volt. Filmjeiben olyan kiváló művészek mellett kapott szerepet, mint Jávor Pál, Tolnay Klári és Páger Antal. Összesen huszonnégy magyar filmben kapott szerepet, ezek közül a legfontosabbak a Sok hűhó Emmiért, a Bercsényi huszárok és az Egy éjszaka Erdélyben. Utóbbiért az 1941-es Velencei Filmfesztiválon díjat is kapott.
A világháború lezárultával több művésztársával együtt először Ausztriában, majd Olaszországban élt. 1947-ben a Budapesti Népbíróság elfogató parancsot adott ki ellene, távollétében népellenes bűntettben bűnösnek találták „háborús magatartása” miatt, többek között azért, mert 1944 őszén elszavalta a Föl a szent háborúra! című oroszok elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset, amit a rádió is közvetített. Bár számos színész kiállt mellette, többek között Várkonyi Zoltán, akinek az üldözések idején menedékül felajánlotta a lakását, és Gobbi Hilda is. Mégis három évi börtön, teljes vagyonelkobzás és tíz éves színészi foglalkozástól való eltiltás lett a számára kirótt büntetés, de addigra már egy óceán is elválasztotta a bírósági tárgyalóteremtől.
Szeleczky Zita 1948-ban több társával együtt Argentínába költözött, ahol a Páger Antal vezette Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. Gyakran léptek fel Sao Paulóban és Rio de Janeiróban, önálló estjei pedig nagy sikert arattak, de eredményesen lépett fel emigráns német színházak előadásain is. 1951-ben Szeleczky megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat Buenos Airesben és olyan klasszikusokat vittek színre, mint Az ember tragédiája és a Bánk bán. Előbbiben Évát, utóbbiban Melindát alakította.
Az 1956-os magyar forradalom idején drámai üzenetben kérte a világ asszonyainak segítségét, ezután az argentin államfő kihallgatáson fogadta. 1962-ben az USA-ba költözött, ahol 1987-ben átvehette Ronald Reagan elnöki kitüntetését.
A rendszerváltást követően Magyarországon rehabilitálták, 1997-ben, két évvel halála előtt költözött haza.
Szeleczky Zita távoli szegedi rokona a megannyi kezdeményezéséről ismert Ótott Ferenc. A Horthy Csónakház alapító tulajdonosa az utóbbi években számos amatőr színpadi szerepben is látható volt az érdeklődők számára. Nagyanyja unokahúga volt Szeleczky Zitának, akinek emlékét ápolva Ótott Ferenc a közelmúltban a hajdani ünnepelt híresség nevét hivatalosan fölvette, ezáltal kettős vezetéknevűvé vált.
A csónakház szomszédságában az általa alapított Tisza Teátrum szabadtéri színpada filmvetítéseivel, koncertjeivel és színházi kamaraelőadásaival immár Szeleczky Zita Színpad néven várja a látogatókat. Itt 2024-ben domborművet avattak a színésznő emlékezetére. Túri Török Tibor szobrászművész alkotását a Vitézi Rend tagjai, vitéz Dr. Kruppa József professzor és vitéz gróf Molnár-Gazsó János főkapitány adományozták a színjátszó helynek. A szegedi Szeleczky Zita Színpad ezen a nyáron is számos produkcióval várja az érdeklődő közönséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.