Párba álltak a Szegedi Vadaspark hópárducai +fotó
A Szegedi Vadaspark szerint nem túlzás azt állítani, hogy szerelem volt első látásra, amikor Karma, a 2024-ben érkezett nőstény, és Tai Lung, a tavaly év végén érkezett hím hópárduc először találkozott. A gondozókat is meglepte, hogy már rácson keresztül sem fújtak egymásra, ami a nagymacskáknál ritkaságszámba megy. Ahogy írták: már akkor látszódott, nagy lesz az összhang az állatok között, és pár hónap ismerkedés után az összeszoktatás is zökkenőmentesen ment. Azóta tovább izzik a levegő náluk, a legtöbb időt összebújva töltik árnyas kifutójukban, így reménykedhetünk, hogy újra láthatunk majd kölyköket a Szegedi Vadasparkban.
Párba álltak a Szegedi Vadaspark hópárducai
A hópárducok szinte a kezdetek óta a Szegedi Vadaspark legkülönlegesebb és legkedveltebb lakói. Az első pár, Ghandi és Gongga többször nevelt fel sikeresen utódokat, 2012-ben nemzetközileg is ritkaságszámba ment, amikor hármasikreknek adott életet.
A világ legmagasabb hegyei között, Közép-Ázsia 2 000 és 5 000 méteres tengerszint feletti magasságban élő hópárduc az egyik legritkábban látható macskaféle. Erős lábaival hatalmas ugrásokra képes: lendületből akár 15 méter messzire vagy 6 méter magasra képes szökellni. Puha, nagy és szőrös talpai segítségével hangtalanul ér földet. Fakó színű, foltos, vastag bundája jól elrejti a havas sziklák között, és védi a nagy hidegekben is. Téli szőrzete nemcsak hosszú, hanem kétrétegű is. A felső réteg alatt, a testhez közelebb egy gyapjúszerű alsóbunda van. Különleges élőhelye és rejtett életmódja miatt a globális populációjának méretére vonatkozóan nincsenek megbízható információk, és a rendelkezésre álló különböző számadatokat leginkább becslésnek tekinthetjük.
Számukat így nagyjából 3- és 6500 közöttire teszik, de ez az állomány is közel 3 millió négyzetkilométeren szétszórva él. Fogságban kevesebb, mint 500 hópárducot nevelnek.
Időnként a háziállatokra is rátámadnak, ezért a pásztorok csapdával, puskával és méreggel irtják őket, de az értékes prémje miatt az orvvadászat is csökkenti állományukat, és a hagyományos ázsiai gyógyászatban csontjukat még mindig használják. Ritkasága, rejtett életmódja, ügyessége és ereje miatt a Himalájában élő népek szellemleopárdnak is nevezik. Nemzeti jelképe Tatárföldnek és Kazahsztánnak, de szimbóluma a hegymászóknak is.
