Egy kisvárosnyi energia, mégis takarékos az SZTE működése
117 éve született Radnóti Miklós, akinek Szeged meghatározó szerepet töltött be életében
117 éve, ezen a napon született a modern magyar líra egyik kiemelkedő alakja. Radnóti Miklós életműve a 20. századi magyar irodalom meghatározó része lett, tragikus sorsa pedig különös súlyt ad költészetének. A Szegeden eltöltött évek jelentőségét a Radnóti Miklós életrajzával, költészetével, irodalmi és tudományos munkásságával foglalkozó szakirodalom már régóta elismeri és számon tartja.
Radnóti Miklós 117 évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született Glatter Miklós néven. A Nyugat harmadik nemzedékének lírikusa, költészetét az avantgárd – elsősorban az expresszionista – öröksége és az újklasszicista verseszmény határozzák meg, a késő modern kérdésirányok nem jelentkeznek az életművében. A 20. századi magyar líra egyik legjelentősebb költője, aki zsidó származása miatt a korszak üldöztetéseinek célpontjává vált. Munkásságát már életében is elismerték, 1938-ban Baumgarten-díjjal tüntették ki. Alkotói pályája azonban a történelem alakulása miatt nem teljesedhetett ki.
A korai évek
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap Mi szeretnék lenni? címmel. Ekkortájt már érdeklődött az irodalom iránt, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel.
1926 őszén Hilbert Károly lakásában ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz.
1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskötete a Kortárs kiadónál. 1929–30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában.
Meghatározó szerepet töltött be Szeged az életében
A Szegeden eltöltött évek – szűken értelmezve az 1930 szeptembere és 1934 decembere közötti periódus – jelentőségét a Radnóti Miklós életrajzával, költészetével, irodalmi és tudományos munkásságával foglalkozó szakirodalom már régóta elismeri és számon tartja. Erre az időszakra esett
Radnóti poétikai, kulturális és személyes útkeresésének meghatározó szakasza, hiszen egyrészt a szegedi egyetem világának részeként, másrészt – ezzel szoros összefüggésben – a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának tagjaként olyan egész életét és költői gondolkodásmódját befolyásoló hatások érték, amelyek számbavétele és áttekintése nem mellékes.
Radnóti Miklós 1930. szeptember 11-én érkezett meg Szegedre, s másnap be is iratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára. A Szegeden Radnótit ért szellemi hatások, az itt kialakított emberi kapcsolatok nemcsak személyiségének, lelki alkatának, de költői, írói, irodalomtörténészi alapállásának és programjának is kimutathatóan befolyásoló tényezői voltak.
Második verseskötete 1931 márciusának végén látott napvilágot, a Fiatal Magyarország kiadásában. Címe: az Újmódi pásztorok éneke. A kötet harmincegy verséből tizenkilenc Szegeden íródott.
Halála
A második világháború idején zsidó származása miatt többször hívták be munkaszolgálatra, ahol embertelen körülmények között kellett dolgoznia. Radnóti harmadik munkaszolgálata során vesztette életét 1944-ben.
Halála után Abdán, egy tömegsírban találták meg holttestét, zsebében utolsó verseivel. Ezek az írások – köztük a Bori notesz darabjai – a magyar irodalom legmegrázóbb dokumentumai közé tartoznak.
Radnóti Miklós utolsó hónapjaiban írt költeményei különleges helyet foglalnak el életművében. Ezekben a versekben egyszerre jelenik meg a kiszolgáltatottság, a halál közelsége és az otthon iránti vágy. Költészete ebben az időszakban rendkívüli erővel ábrázolja a háború borzalmait és az emberi szenvedést, miközben megőrzi a humanizmus és az emberség hangját.
Radnóti Miklós öröksége
Radnóti Miklós munkássága a magyar irodalom megkerülhetetlen része lett. Számos szobor, közintézmény (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium) és utca viseli nevét, versei pedig a mai napig részei az oktatásnak és a kulturális emlékezetnek.
További híreink:
