Rendőrségi nyílt nap Szegeden: látványos családi program jön
Egy kisvárosnyi energia, mégis takarékos az SZTE működése
Egy kisvárosnyi energiaigénnyel működik a Szegedi Tudományegyetem, mégis képes jelentős megtakarításokat elérni. A napelemek, a geotermikus rendszerek és a hulladékhő hasznosítása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az intézmény fenntarthatóbb pályára álljon. A Szegedi Tudományegyetem nemcsak technológiai fejlesztésekkel, hanem tudatos működéssel és szervezési lépésekkel is csökkenti a rezsiköltségeket, miközben példát mutat más intézmények számára is.
A Szegedi Tudományegyetem működése sok tekintetben egy kisebb városéhoz hasonlítható: több mint félmillió négyzetméternyi épület, kórházak, laborok, oktatási terek és közösségi helyszínek igényelnek folyamatos energiaellátást. Ebben a méretben minden megtakarított kilowattóra komoly jelentőséggel bír. Az SZTE ezért az elmúlt években tudatosan alakította ki azt az energiamenedzsment-rendszert, amely egyszerre szolgálja a fenntarthatóságot és a költséghatékonyságot.
Egy kisvárosnyi energiaigény Szegeden
Az egyetem épületállománya meghaladja az 520 ezer négyzetmétert, ami országos szinten is kiemelkedő. A működéshez villamos energiára, földgázra, vízre és geotermikus hőre van szükség, miközben a kutatási infrastruktúra is jelentős energiaigénnyel jár. A szakemberek szerint már a tervezés fázisában kulcsfontosságú, hogy az energiafelhasználás optimalizálása beépüljön a fejlesztésekbe.
Az intézmény vezetése ezért nemcsak rövid távú intézkedésekben gondolkodik, hanem hosszú távú stratégiában. Az energiahatékonyságot integrált minőségirányítási rendszer támogatja, amely nemzetközi szabványokra épül, és mérhető megtakarításokat tesz lehetővé.
Modern technológiák a mindennapokban
Az SZTE többféle megújuló energiaforrást használ. A napelemek révén csökkenthető a vásárolt villamos energia mennyisége, ráadásul a megtermelt áram nagy részét helyben hasznosítják. A geotermikus energia szintén fontos szerepet kap: két nagy rendszer lát el több tucat épületet a város különböző pontjain.
Különleges megoldás a szennyvízhő hasznosítása, amely a József Attila Tanulmányi és Információs Központban működik. Emellett egyes helyszíneken gázmotorok által termelt hulladékhőt is visszaforgatják, így az energia nem vész kárba, hanem újrahasznosul. Ezek a rendszerek nemcsak környezetbarátok, hanem gazdaságilag is kedvezőbbek.
Korszerű épületek, alacsonyabb rezsi
Az egyetem fejlesztései során kiemelt szempont az energiahatékonyság. A felújított és új épületek – például a Banga Ilona Egészségtudományi Központ vagy a Purjesz Béla Infektológiai Klinika – már korszerű technológiákkal működnek. Hőszivattyúk, napelemek és modern szigetelési megoldások segítik a rezsiköltségek csökkentését.
A belvárosi épületek felújítása során is jelentős energiamegtakarítást értek el. A nyílászárók cseréje, a fűtési rendszerek korszerűsítése és az elektromos hálózat fejlesztése mind hozzájárult a hatékonyabb működéshez.
Tudatos működés: nemcsak technológia kérdése
Az SZTE energiafogyasztásának csökkentése nemcsak műszaki kérdés, hanem szervezési és szemléletbeli is. A nyári és téli leállások például jelentős megtakarítást hoznak: ilyenkor az épületek működését minimalizálják, ami látványosan csökkenti a fogyasztást. Az elmúlt években a gázfelhasználást több mint 30 százalékkal sikerült visszafogni.
Emellett hőmérsékleti maximumokat is bevezettek, így elkerülhető a túlfűtés vagy a felesleges hűtés. Az intézkedések mögött az a szemlélet áll, hogy mindenki felelős az energiahasználatért – ugyanúgy, mintha saját otthonáról lenne szó.
Kutatás és oktatás a zöld jövőért
Az energiahatékonyság nemcsak az üzemeltetésben jelenik meg, hanem az oktatásban és a kutatásban is. Az SZTE külön klaszterben foglalkozik energetikai és környezetvédelmi fejlesztésekkel, a Science Parkban pedig tesztállomás is működik. A hallgatók számára is elérhetők olyan kurzusok, amelyek a fenntarthatóság és a zöld működés kérdéseit helyezik középpontba.
A Szegedi Tudományegyetem példája azt mutatja, hogy egy nagy intézmény is képes tudatosan, előrelátóan gazdálkodni az energiával. A technológiai fejlesztések és a szervezeti szemlélet együtt teremtenek olyan rendszert, amely hosszú távon is fenntartható – és amelyből más intézmények is tanulhatnak.
A Szegedi Tudományegyetem témában készült interjúja itt olvasható.
További híreink:
