Bánhidi Bence elárulta, mi kell a bravúrhoz a Magdeburg ellen


A tavaszi napsütés, a hosszabb nappalok és a kellemesebb idő sok szegedi gazdit csábít arra, hogy többet legyen a szabadban kedvencével. A parkok, füves sávok, sétányok és városi zöldterületek ilyenkor újra megtelnek kutyákkal. A zöldellő környezet azonban most nemcsak a feltöltődés helyszíne, hanem egy rejtett veszély forrása is lehet. Megjelent a toklász (más néven egérárpa), amely minden évben számos állatorvosi eset hátterében áll.

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a toklász kizárólag külterületi réteken, mezőkön vagy elhanyagolt földutak mentén jelent kockázatot. Az utóbbi évek tapasztalata azonban azt mutatja, hogy a probléma már rég beköltözött a városokba is. Szegeden a járdák melletti füves részeken, parkokban, lakótelepi zöldsávokban, töltések mentén, kutyasétáltatásra használt üres területeken és kisebb közparkokban is felbukkanhat.
A most készült fotókon is jól látszik, hogy több helyen már magasra nőtt, kalászos fű borítja a sétányok melletti sávokat. Ezek között könnyen megbújhatnak a veszélyes, szúrós növényi részek.
A toklász a kalászos növények, különböző fűfélék és gyomnövények érett, szálkás, hegyes magrésze. A természetes feladata a terjedés segítése: beleakad a szőrbe, ruhába, majd továbbjut új helyekre. Ez a mechanizmus azonban a kutyák számára komoly veszélyt jelent.

A toklász ugyanis úgy épül fel, hogy előre könnyen halad, visszafelé viszont alig vagy egyáltalán nem mozdul. Ha egyszer beleakad a bundába vagy a bőrbe, folyamatosan egyre mélyebbre juthat.
A leggyakoribb problémás helyek a következők:
Különösen veszélyeztetettek a hosszú szőrű, lógó fülű, sokat szaglászó vagy bozótos részeken szívesen futkározó kutyák, de valójában egyetlen eb sincs teljes biztonságban.
A toklász alattomos ellenfél, mert kezdetben alig látható. Sok gazdi csak akkor veszi észre a bajt, amikor az állat már erős tüneteket mutat.
Ha a fülbe jut, a kutya hevesen rázza a fejét, féloldalasan tartja, nyüszíthet, vakarja a fülét. Ha az orrba kerül toklász, hirtelen tüsszögés, prüszkölés, egyoldali váladékozás vagy akár orrvérzés jelentkezhet.
A mancsok között lévő toklász sántítást, nyalogatást, duzzanatot, fájdalmat okozhat. A szembe kerülve könnyezés, hunyorgás, vörösség, váladékozás alakulhat ki. Ha a bőr alá fúródik, később gennyes csomó, tályog vagy sipoly is kialakulhat.

A toklász nem oldódik fel és nem esik ki magától. Ahogy halad előre a szövetek között, gyulladást és fertőzést idéz elő. Egy aprónak tűnő probléma napok alatt komoly állapottá romolhat.
Az állatorvosok sok esetben csak bódításban vagy altatásban tudják eltávolítani, főleg ha a fülbe, orrba vagy mélyebb szövetek közé jutott. Minél később kerül szakemberhez az állat, annál hosszabb és költségesebb lehet a kezelés.
A megelőzés most különösen fontos. Érdemes kerülni a magas füves, elhanyagolt területeket, főleg ott, ahol a kutya szabadon rohangálna. Séta után ajánlott minden alkalommal átnézni a tappancsokat, a fülek környékét, a szemeket és a has alatti részeket.

A hosszabb szőrű kutyáknál segíthet a rendszeres fésülés, a mancsok környékének nyírása, valamint a szőrzet karbantartása. Ha pedig bármilyen szokatlan viselkedést tapasztalunk séta után, nem érdemes várni.
A toklász azért különösen veszélyes, mert hétköznapi helyzetekben csap le. Nem kell hozzá erdő, kirándulás vagy mezőgazdasági terület: elég egy út menti zöldsáv vagy egy park szeglete. Szegeden a következő hetekben várhatóan egyre több helyen jelenik meg, ezért a kutyatartóknak most fokozott figyelemre lesz szükségük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.