Szabotázsakció a gázvezeték ellen: Orbán Viktor azonnali védelmet rendelt el
Révai Miklós: A magyar nyelvtudomány úttörője és a történeti nyelvészet atyja
A magyar felvilágosodás korának egyik legsokoldalúbb alakja a szegény sorból felemelkedve vált a nemzeti kultúra és tudomány meghatározó pillérévé. Révai Miklós, a piarista szerzetesből lett nyelvészprofesszor nem csupán a történeti nyelvészet alapjait fektette le, de fáradhatatlanul dolgozott a Magyar Tudós Társaság megteremtésén is. Életműve a mai napig a hazai írásbeliség és a tudatos nyelvhasználat egyik legfontosabb forrása maradt.
A Magyar Tudományos Akadémia megalakulásakor Révai Miklós nyelvtudós nyelvtudományi rendszerét fogadta el. A tudós katolikus papot ábrázoló mészkő dombormű barokkos díszítményű szegélye a korra utal. Születési évszámául általában 1750-et tüntetik fel, de ő egy írásában születési évét 1749-re tette, ez szerepel szegedi emlékművén. Révait egyetemi professzori öltözetben látjuk, kezében könyvet tart, nyelvészi munkálkodásának jelképét. A szegedi Dóm szobrainak többségét készítő Tóth István szobrászművész híven követte a Nemzeti Emlékcsarnokot megtervező Rerrich Béla építész historizáló elképzelését a dombormű korhű megalkotásában. A Dóm téren a székesegyház főhomlokzatát díszítő szobrok is Tóth István művei.
Révai Miklós: Egy küzdelmes sokoldalú életút
Révai Miklós a magyar felvilágosodás kiemelkedő képviselője volt. A nagyszentmiklósi szegény csizmadia fia a szegedi piaristáknál töltött diákéveket követően a piarista szerzetesrendbe lép be. Ekkor kapja a Miklós nevet, születésekor Mátyásnak keresztelik. Paptanárként nemcsak a rendi iskolákban tanít, hanem főúri családoknál is nevelősködik. Méltán nevezhetjük kora polihisztorának, irodalmár, nyelvész és kiváló tanáregyéniség volt. Részt vett az irodalmi és tudományos közéletben, a Magyar Tudós Társaság létrehozásában, értett a rajzhoz és az építészethez. Maga is írt és fordított verseket, Rájnis Józseffel és Baróti Szabó Dáviddal a klasszikus triász tagja, akik a magyar időmértékes verselés meghonosítói.
Révai legfőbb művei a magyar nyelvtudomány létrehozásához kötődnek.
Élete egész munkásságát ez a cél irányította, fordításaiban a magyar tudományos nyelvet gazdagította, nyelvújítási tevékenységével új nyelvészeti szakszavakat is alkot, tőle származik helyesírás szavunk is.
Számára az újságírás és a szépirodalmi munkák is a nyelv ügyének szolgálatát jelentették.
Fő művei a magyar történeti nyelvészet megalapozói. Révai sokoldalú műveltsége, hazafias buzgalma életpályájára kiható nyughatatlan, szenvedélyes természettel párosult. Sok helyen megfordul, környezetével könnyen összeveszve gyakran nagy szegénységben szűkölködve élt, életútja a győri egyházmegye papjaként Budán a magyar nyelvi tanszék vezetőjeként ér véget. Kezdeményezője egy Tudós Társaság, lényegében a későbbi Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának, ám írásos javaslatait életében nem valósítják meg, terve Széchenyi István kezdeményezésére 1831-től válhat valósággá.
A magyar nyelvtan tudós megalapozója
Nyelvtudományi rendszerét az 1790-es években dolgozta ki. Két fő műve 1803-ban jelent meg. A Magyar irodalmi régiségek (Antiquiates Litteraturae Hungaricae) című munkájában közreadta legrégebbi összefüggő nyelvemlékünket a Halotti beszéd és könyörgést, tudományos magyarázatokkal látva el a szöveget. E könyv kapcsán emlegetik Révait a magyar történeti nyelvészet alapítójaként. Módszere tudományos újdonság volt, nyelvemlékeinket kutatva-elemezve elsősorban azokat a szálakat kereste, melyek az élő nyelvhez vezetnek és nyelvtörténeti útmutatásul szolgálnak. Másik fő műve a Bővebb magyar nyelvtan (Elaboratior Grammatica Hungarica). E könyv Révai összefoglaló nyelvtani munkája, melyben nyelvtörténeti tényekkel magyarázva az előbeszéd nyelvtanához felhasználta az összehasonlító nyelvészet módszereit is, bár ő mai felfogásunktól eltérően a finnugor nyelvek mellett a keleti nyelvekkel is rokonította a magyart.
Felhívta a figyelmet a népnyelv fontosságára is. Kifejtette a helyesírási elveit: a szóelemző írásmódot tartotta helyesnek, később ez vált hivatalosan elfogadottá. Révai élete utolsó éveiben fogott hozzá A magyar deákság című munkájához. E műven a magyar irodalom történetét, a nyelv történetét tárgyalta és kísérletet tett az első magyar nyelvű összefüggő stilisztikai mű létrehozására.
Révai élete, pályája buktatókkal, akadályokkal volt tele. Terveiből sok mindent nem tudott megvalósítani. Ám amit létrehozott, azáltal a Révai-életmű elválaszthatatlanul összefonódik a magyar nyelv, kultúra és művelődés történetével és ezért felbecsülhetetlen, maradandó érték. Szobra a Magyar Tudományos Akadémia homlokzatát díszíti, Győrben gimnázium viseli nevét.
További híreink:
