Dóm téri Pantheon: Munkácsy Mihály, a festőfejedelem
A Stróbl Alajos által készített, Dóm téri Pantheonban megtalálható Munkácsy Mihály-szobron a nemes anyag finom felületén a gondosan vezetett vésővonások az életszerű megjelenítést szolgálják, a karakter minél hűségesebb visszaadását. Érdemes elidőzni a márványfelület habszerűen kialakított felületének plasztikai részletein, a haj és a dús szakáll puhán hullámzó formáinak, valamint az arc dinamikusabb szobrászi kialakításának az ellentétén. A realizmus nagymesterét élethű portré, ihletett alkotás idézi elénk.
Békéscsabai asztalosinasból ünnepelt világhírű festő
Lieb Mihály Leo néven született 1844-ben Munkácson, egy bajor származású sókamarai alkalmazott fiaként. A magyarosított Munkácsi nevet 1868-tól használta, 1880-tól haláláig már ipszilonnal írtan. Atyja korai halála után Békéscsabai asztalosinasként kezdett dolgozni, de festőművész vált belőle, aki hatalmas vásznaival az egész világot meghódította.
Pesti és müncheni tanulmányok után Párizsban letelepedve vált az 1880-as évek világhírű festőjévé.
Művészi tudásán és tehetségén kívül, az európai és a magyar társadalom életének falusi és városi közösségeinek kiváló ismerőjeként érzékeny szociográfusi látásmódja is volt, hiszen életképfestészete mind szociológiai, mind pedig eseménytörténeti vonatkozásában pontos jellemzést ad kortársairól. Az első nagy kortárs sikert a Siralomház című festménye hozta meg számára. Tanulmányozta és nagy műgonddal festette korának jellegzetes karaktereit. Gazdag emberek portréit készíthette el, emellett jelentős a tájképfestészete, valamint vallási tárgyú és a magyar történelemmel foglalkozó képei is méltán megérdemlik a figyelmet.
Az emberábrázolás nagymestere volt, impozáns méretű kompozíciói elnyerték a közönség tetszését. Európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé, Krisztus-trilógiája és számtalan méltán világhírűvé vált képe missziót teljesített, amellyel keresztény magyarként az egész művelt világ előtt megbecsülést szerzett.
Munkácsy Mihály és Szeged
Az épülő budapesti Országház egyik üléstermébe 1890-ben egy nagyméretű kompozíció megfestésére kérték fel Munkácsyt. Ennek előkészítéséhez az 1891-es év nagy részében Magyarországon tartózkodott. Écsy Ferenc József festő-fényképész kíséretében járta az országot, és modelleket, kosztümöket és kellékeket gyűjtött a Honfoglalás című képéhez. Mindenütt lelkes fogadtatásban részesült.
Munkácsy Szegedre is ellátogatott, 1891. október 25-én érkezett meg Tisza Lajos, az árvíz utáni helyreállítás kormánybiztosa kíséretében. Ittlétének másnapján, október 26-án avatták fel a mai Balástyán a felsőtanyai központot, Szegeden pedig a Belvárosi Kaszinót, mindkettő avatási ünnepségén vett részt, majd másnap elutazott Szegedről.
Egyik szegedi modelljét a Belvárosi Kaszinó avatásának bankettjén ismerte meg. Szeles Olga később a neves grafikusnak, Szeged város díszpolgárának, Kopasz Mártának az édesanyja lett. A Honfoglalás festményen ő az a fiatal nő, aki a sátor bejáratánál állva egy kisgyermeket tart a kezében.
Reizner János, a Somogyi-könyvtár első igazgatója, 1895-ben javasolta, hogy a város vásárolja meg a Honfoglalás festmény nagyméretű olajvázlatát. 1896 februárjában létrejött a város és Munkácsy közötti megállapodás. Mint a korabeli Szegedi Napló írta
Szeged áldozatkészsége művészete iránt rendkívül meghatotta, elannyira, hogy a mester ki is jelenti, miszerint a vázlatot nagy gonddal át fogja festeni.
A vállat feladat végrehajtásában a mestert elhatalmasodó betegsége megakadályozta, 1900 május elsején bekövetkezett haláláig már nem volt alkotóképes állapotban. A város közgyűlése úgy döntött, hogy befejezetlenül is hajlandó a vázlatot átvenni, és a kikötött vételárat sem módosítja. 1897 júniusában érkezett meg a fahengerre felgöngyölt alkotás. A kiállításra kész Honfoglalás-t a múzeum dísztermében, vasárnap délelőttönként mutatták be a szegedi közönségnek. Az impozáns festmény az elmúlt közel 130 évben is többnyire itt volt látható a nagyközönség számára. Szegedre került a Honfoglalás nagy kompozíciós szénvázlata is, amelyet Munkácsyné, a be nem fejezett olajvázlat mintegy kiegészítéseként a városnak adományozott és így szintén megtekinthető múzeumunkban.
A Móra Ferenc Múzeum az elmúlt évtizedekben többször is tematikus kiállításokon (2006, 2012, 2024) mutatta be hatalmas életművének Szegedre hozható alkotásait. Munkácsyról nemcsak számos iskola, közterület és a békéscsabai múzeum van elnevezve, nevét a legrangosabb festészeti díj is őrzi. Szegeden egy felsővárosi utca viseli nevét.
