Szegeden és a térség településein is gyakori vendégek az erdei fülesbaglyok
Január végén a lakosság segítségével végezte az erdei fülesbagoly-telelőhelyek országos felmérését a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Mindez hármas célt szolgált: egyrészt a lakosság tájékoztatásával a madarak és telelőhelyeik védelme, hogy ne zavarják el teljesen értelmetlenül és törvénytelenül ezeket az ártalmatlan, ugyanakkor rendkívül hasznos madarakat, akár a fákat is kivágva alóluk. Másrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos adatokat szolgáltat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Harmadrészt arra buzdítja az embereket, hogy még több időt töltsenek a szabadban, természetvédelmi szempontból is hasznos önkéntes munkát végezve.
Jelentős a hazai erdei fülesbagoly-populáció
A felmérésben a lakosság mellett az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya, helyi csoportjai, munkatársai és önkéntesei, a nemzetipark-igazgatóságok természetvédelmi őrszolgálata, más civil szervezet, óvodák és iskolák, összesen 415 felmérő vett részt.
Magyarország összes vármegyéjéből és a fővárosból is érkeztek megfigyelési adatok. A most elkészült összesítés alapján kiderült, hogy a számolás idején hazánk legalább 592 településén, 1 386 helyszínen, 19 503 erdei fülesbagoly telelt.
Figyelembe véve egy-egy erdei fülesbagoly legalább napi átlag 2,5 egér vagy mezei pocok méretű zsákmányállat-igényét, 150 napos telelési időszakkal számolva, a felmérés alapján biztosan Magyarországon tartózkodó 19 503 bagoly minimum 7 313 625 példány mezőgazdasági kárt is okozó kisrágcsálót pusztít el a 2025/2026-os telelési időszakban. Ennyi mezei pocok méretű zsákmányállat össztömege (25 grammos egyedenkénti átlag testtömeggel számolva) 183 tonna.
Csaknem ezer példány vármegyénkben
Több tényező is befolyásolhatja az erdei fülesbagoly-állomány nagyságát: egyrészt a táplálékbőség, másrészt az időjárás. A mostani télen rég nem látott hó volt többek között Szegeden is, de 1-2 hetet kibírnak a madarak, viszont hosszabb távon megtizedelődhet az állomány -mondta lapunknak Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület szakembere.
Az erdei fülesbaglyok esetében teljesen eltér a költés és a telelés időszaka: míg költeni külterületeken szarka vagy varjú fészkekben költenek, télre behúzódnak a lakott területekre.
A telelés 30-40 éve a településeken jellemző, javarészt platánfákon, fenyőfákon húzódnak meg a madarak. Egy-egy telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható. A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag zsákmányállat-kínálata (egér- és pocokfajok) áll, valamint a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozó madarak, amelyek veszélyt jelentenének a baglyokra.
Az utóbbi időkben azt látjuk, hogy az erdei fülesbaglyok bejönnek a lakott területekre, és a balkon ládákba vagy akár gólyafészekbe is képesek belekölteni
- mesélte Lovászi Péter.
Szegeden a Kemes utcai nyárfákon évről évre láthatunk szép számmal baglyokat. A friss felmérések szerint Csongrád-Csanád vármegyében 867 egyedből áll az erdei fülesbagoly-populáció.
A Magyar Madártani Egyesület teljes összesítője IDE kattintva érhető el.
