Orbán Viktor felszólította Zelenszkijt: ne zsarolják Magyarországot +videó
Szinte mindenhol otthon: rekord teljesítmény egy szegedi kutatótól
Zsáktelepülések, kihalt falvak, egyetlen lakosú helységek – dr. Bajmócy Péter mindegyiket felkereste. A Szegedi Tudományegyetem földrajzosa 2014-re jutott el az utolsó magyar településekre is, de azóta sem állt meg: ma már korábban megszűnt falvakat és apró településrészeket is bejár. Személyes tapasztalataival hitelesen mutatja be a hallgatóknak, hogyan változik a magyar vidék.
Különleges életművel büszkélkedhet a Szegedi Tudományegyetem: dr. Bajmócy Péter, az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Földrajz- és Földtudományi Intézetében dolgozó egyetemi docens Magyarország mind a 3155 közigazgatásilag önálló településén járt már. Nem csupán áthaladt rajtuk – a belterületükre is belépett, sok esetben gyalogosan vagy tömegközlekedéssel. Olyan falvakba is eljutott, ahol már csak egyetlen lakos él, sőt olyanokra is, amelyek gyakorlatilag kihaltak.
Egy gyerekkori utazásból lett országjáró küldetés
A „nagy utazás” még gyerekkorban kezdődött, amikor családjával járta az országot, majd földrajz szakos egyetemistaként terepgyakorlatokon folytatódott. A fordulópont 1996 körül érkezett el, amikor tanszéki kollégájával megszervezte az egyetemi terepgyakorlatokat. Hallgatóival éveken át az országhatár menti településeket, nagyvárosi agglomerációk falvait és alföldi tanyás térségeket kutatták.
Ekkor merült fel benne a gondolat: listát vezet arról, hol járt már. Több mint ezer település hiányzott, de tudatos tervezéssel, sokszor bonyolult közlekedési útvonalakkal végül mindenhová eljutott. 2014 nyarán pipálta ki az utolsó két falut: a somogyi Rinyaújnépet és Varászlót.
Excel-táblázat és valóságismeret
Utazásait precízen dokumentálta: minden település mellé feljegyezte az odajutás idejét, módját és körülményeit. A rekorddal azonban nem foglalkozott különösebben, inkább annak gyakorlati haszna érdekli. Kutatásai – etnikai- és vallásföldrajz, vidék- és városföldrajz, aprófalvak, szuburbanizáció vagy turizmusföldrajz – mind közvetlenül kapcsolódnak a tereptapasztalataihoz.
Az egyetemen oktatóként is kamatoztatja élményeit: terepgyakorlatokat szervez, példákkal illusztrálja az előadásait, és hitelesebbé válik a hallgatók szemében. Szinte bárkivel el tud beszélgetni a lakóhelyéről, hiszen nagy eséllyel már járt ott.
Amikor majdnem ott ragadt
Az országjárás nem volt veszélytelen. Egy borsodi zsáktelepülésen például lekéste az utolsó buszt, és gyalog indult el egy hírhedt környéken, végül egy spontán megálló autós vitte el Ózdig. Egy másik alkalommal Tiszagyulaházán a helyiek szökött állami gondozottnak nézték, mert nem értették, miért jár valaki faluról falura csak azért, hogy megnézze őket.
Akadtak felemelő pillanatok is. Baranya egyik aprófalujában, Fekeden a gondosan megőrzött sváb házak látványa annyira lenyűgözte, hogy azóta többször visszatért családjával és diákjaival. Más helyeken viszont az elmúlás képe fogadta: Mónosokoron például végignézhette, ahogy egy egykor több száz lakosú falu fokozatosan eltűnik.
Nem állt meg 3155-nél a szegedi oktató
Miután minden önálló települést bejárt, új célokat keresett. Olyan helységeket is felkutatott, amelyek korábban önállóak voltak, de mára városokhoz vagy más falvakhoz csatolták őket – ezekből mintegy nyolcszáz található az országban. 2023-ra ezzel is végzett, de azóta újabb kihívásba kezdett: az úgynevezett „egyéb belterületeket”, kisebb településrészeket is felkeresi.
Legutóbb Tolnában járt két ilyen helyen, és még mindig több tucat vár rá. Ahogy fogalmaz: „van még hová menni”.
A Szegedi Tudományegyetem Bajmócy Péterrel készült teljes interjúja itt olvasható.
További híreink:
