Szegedről indult, országos lett az egészségbiztonság

Az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium négy évének lezárása egyszerre volt számvetés és jövőbe mutató üzenet: a Szegedi Tudományegyetem vezetésével létrejött kutatási hálózat bebizonyította, hogy az adatokra és matematikai modellezésre épülő tudományos munka kézzelfogható társadalmi hasznot hoz. A projekt zárórendezvényén elhangzottak alapján mára kijelenthető: Magyarország egészségbiztonsága ma felkészültebb, mint valaha.

Egy labor, amely állandó készültséget teremtett

A Szegedi Tudományegyetem koordinálásával megvalósult Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (ENL) tizenhat hazai egyetem és kutatóhely együttműködésére épült. A négy divízió – járványmatematika, járványökológia, invázióbiológia és adatvezérelt egészség – célja az volt, hogy a kórokozók megjelenésétől a járványterjedés előrejelzésén át az egészségügyi ellátórendszer támogatásáig egyetlen, integrált rendszerben gondolkodjon. A szakpolitikai értékelések szerint az ENL a Nemzeti Laboratórium Program egyik legsikeresebb projektje lett.

A labor olyan országos monitorozó rendszereket hozott létre, mint a TÉR-EPI népegészségügyi adatplatform, a Kullancsfigyelő és a Szúnyogmonitor, valamint a légúti betegségeket figyelő hálózatok. A fejlesztések különlegessége, hogy nemcsak kutatói, hanem lakossági adatgyűjtésre is építenek: a Citizen Science programok révén a társadalom aktív részesévé vált a megelőzésnek.

Szeged mint tudományos ökoszisztéma

A zárórendezvényen Fendler Judit, az SZTE kancellárja hangsúlyozta: az egyetemek szerepe ma messze túlmutat az oktatáson. Szegeden olyan „kiválóságot újratermelő” ökoszisztéma működik, amely képes egyszerre alapkutatást, alkalmazott fejlesztést és ipari együttműködést létrehozni. Ennek köszönhető, hogy nemzetközi nagyvállalatok is az egyetem környezetét választják, miközben a matematika, az orvosbiológia és a mesterséges intelligencia területén is világszínvonalú infrastruktúra épült ki.

A projekt szakmai vezetője, Röst Gergely felidézte: másfél évtizede még néhány fős kutatócsoport jelentette Magyarország teljes járványmodellező kapacitását. A Covid-járvány idején azonban már heti rendszerességgel készültek előrejelzések, amelyek közvetlenül segítették a döntéshozatalt. Palkovics László szerint az ENL munkája bizonyította, hogy az elméleti matematika és az alkalmazott kutatás képes életeket menteni.

Az egyik legismertebb példa az AstraZeneca-oltások második dózisának kitolása volt: a matematikai számítások alapján hozott döntés Magyarországon becslések szerint mintegy ötven ember életét mentette meg, miközben mindössze húsz matematikusi munkaóra ráfordítást igényelt. A számítás gazdasági értelemben harmincezerszeres megtérülést hozott.

Tudomány, amely túlmutat önmagán

A labor négy éve alatt a kutatók mintegy 400 tudományos publikációt jelentettek meg, ezek jelentős része a világ élvonalába tartozó folyóiratokban. Nemzetközi együttműködések jöttek létre olyan intézményekkel, mint a Harvard vagy a Yale, és több mint száz fiatal kutató, doktorandusz kapcsolódott be a munkába. Szabó Gábor szerint ez a tevékenység azért is kiemelkedő, mert a kutatók túlléptek a szűk diszciplináris határokon, és a társadalom egészét érintő problémákra kerestek válaszokat.

Miért fontos a folytatás?

A záróesemény egyik visszatérő gondolata az volt: a pandémiák közötti időszakban könnyen leépülhetnek a felhalmozott kapacitások. Röst Gergely szerint éppen ezért stratégiai érdek a hosszú távú finanszírozás és az állandó készültség fenntartása. Ha ez sikerül, Magyarország nemcsak reagálni tud majd a következő egészségügyi kihívásra, hanem előre fel is készülhet rá.

Mihálffy Béla országgyűlési képviselő közösségi oldalán úgy fogalmazott: Szeged meghatározó szerepet játszik Magyarország tudományos és egészségbiztonsági jövőjében, az ENL pedig közös siker a kutatók, egyetemek és döntéshozók együttműködésének eredményeként, mint fogalmazott:

További híreink: