A magyar háztartások eddig átlagosan 2,5 millió forintot veszítettek a háborún
Nem zárt klub, hanem élő közösség: Újjáalakult a KÉSZ szegedi csoportja
Szeged kulturális és közélete új impulzust kapott, hiszen hosszú csend után ismét hallatja hangját egy nagy múltú civil szervezet a Tisza-parton. A februárban újjáalakult csoport célja, hogy a modern városi lét kihívásaira reagálva, a hagyományokat a jelenkor eszközeivel ötvözze. A vezetés nyitni szeretne a fiatalok felé is, hogy a keresztény gondolkodást a mindennapok szerves, élő részévé tegye az egyetemi városban.
Csendes évek után újra hallatja hangját egy nagy múltú szervezet a Tisza-parton, hogy friss impulzusokat adjon a helyi közéletnek. A február közepén újjáalakult Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szegedi csoportjának nem titkolt célja, hogy a keresztény gondolkodást a modern, egyetemi városi lét szerves és aktív részévé tegye.
Hiánypótló keresztény jelenlét a civil szférában
Szeged a rendszerváltás idején élen járt az önszerveződésben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) helyi csoportja már 1989-ben megalakult. Bár az elmúlt időszakban a szervezet tevékenysége takaréklángon égett, 2026 februárjában új vezetéssel és stratégiával tértek vissza a város vérkeringésébe. A szegedi egyházi intézményrendszer – a Dóm téri központtól a Gál Ferenc Egyetemig – ugyan stabil hátországot biztosít, a KÉSZ azonban egy speciális űrt kíván betölteni.
Nem egyházi hierarchiában, hanem civil alapokon, az értelmiség hangjaként kívánnak fellépni. A cél nem a múltba révedés, hanem a jelenkori problémákra adott válaszok keresése, amihez a hitbeli meggyőződés adja az iránytűt.
A keresztény kultúra mint híd a generációk között
Az új elnökség határozottan szakítani kíván a zárt klub sztereotípiájával. A szervezet önmeghatározása szerint tettreKÉSZ közösséggé kíván válni, ami túlmutat a passzív előadáshallgatáson.
A tervek szerint a keresztény értékrendet a kortárs kultúrán keresztül, például filmklubokkal és közönségtalálkozókkal hozzák közelebb a szegediekhez, a hívőkhöz és nem hívőkhöz egyaránt.
A kultúra itt eszközként jelenik meg: egy Romzsa Tódor-filmvetítés vagy egy közéleti vitaest nem csupán szórakoztatás, hanem evangelizációs lehetőség is, amely kilép a templomfalak közül, és a városi polgárság mindennapjaiba viszi az üzenetet.
Egyetemi város, új kihívásokkal
A legkeményebb dió kétségtelenül a generációváltás kérdése. Szeged egyetemi városként pezsgő, de kritikus közeget jelent. A Szegedi Tudományegyetem hallgatóit és a harmincas-negyvenes családalapító generációt nehéz megszólítani a hagyományos módszerekkel. Az újjáalakult csoport felismerte, hogy ha relevánsak akarnak maradni, jelen kell lenniük azokon a digitális és közösségi platformokon, ahol ez a korosztály tájékozódik. A stratégiaváltás lényege a nyitottság:
a szervezet nemcsak a már elkötelezetteket várja, hanem a keresőket is, azokat a szegedi polgárokat, akik nyitottak a párbeszédre, de eddig nem találtak kapcsolódási pontot a vallásos közösségekhez.
Az elkövetkező hónapok fogják eldönteni, hogy az új lendület mennyire lesz tartós, és sikerül-e a KÉSZ-nek valódi, formáló erővé válnia Szegeden. Az alapok megvannak, az igény pedig érezhetően valós egy olyan közösségre, amely képes ötvözni a hagyományt a modernitással.
További híreink:
A vármegye 2-es választókerületében eddig hatan jelezték, hogy indulnak a képviselőségért április 12-én
