Orbán Viktor: Soha többé háborút! +videó
Kass Szállóból Hungária: Szeged legendás szállója a világháború árnyékában
A háborús években is megőrizte szerepét Szeged életében. A Kass Szálló a harmincas években Hungária néven nyitott új fejezetet.
Cikksorozatunk harmadik részében a szegedi Kass Szálló történetének következő fejezetéhez érkezünk. Az első részben az építtetés körülményeit és a város polgárosodó világát idéztük fel, a másodikban pedig a századforduló bővítéseit és a kávéházból szállodává válás korszakát. Most azt mutatjuk be, miként lett a Kassból Hungária Szálló, és hogyan élte túl az épület a háborús éveket.
Új tulajdonosok, új név: Kass Szállóból Hungária
A felszámolás alatt álló Kass Szállót a harmincas évek elején egy befektetői csoport vásárolta meg, amely részvénytársaságot alapított a működtetésére. Mivel az épület pár évig üresen állt és állaga romlani kezdett, az új tulajdonosok kisebb felújításba fogtak, és 1934-re újra megnyitották a szállodát. Ekkor azonban névváltásra került sor. Ifj. Kass János – az alapító fia – nem járult hozzá a „Kass” név további használatához, így tiszteletben tartva a család kérését, a szállodát Hungária Szálló néven nyitották újra. Ez a név akkoriban elegáns csengésű volt, ugyanakkor jelezte, hogy a hajdani Kass immár új fejezetet nyit.
A két háború között ez lett Szeged második Hungária Szállója: az első egy másik épületben működött korábban, a mai Tudományos Akadémia székház helyén, és azt Wagner-szállóként is emlegették.
Háborús évek, rangos vendégek és az államosítás küszöbe
A Hungária Szállóként újjászületett egykori Kass épület a második világháború éveiben is folyamatosan üzemelt. Bár a háború alatt kevesebb volt a külföldi vendég, a helyiek továbbra is látogatták a kávéházat, és amennyire lehetett, próbálták fenntartani a békeidők hangulatát.
Még a háború viszontagságai közepette is megrendezték a hagyományos farsangi bálokat a nagyteremben – igaz, egyre szerényebb körülmények között, hiszen 1944-re már frontközelbe került a város. A vendégkönyv tanúsága szerint a ’30-as években és a háború alatt is számos neves vendég szállt meg a Hungáriában.
Vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is megszállt itt egyszer látogatása alkalmával, csakúgy mint József főherceg és Teleki Pál miniszterelnök. 1935-ben a szálló vendége volt Pietro Mascagni, a világhírű olasz zeneszerző is – ő a Szegedi Szabadtéri Játékokon vezényelte Parasztbecsület című operáját, és a város díszvendégeként a Hungáriában szállásolták el.
A nagyterem színpadán a harmincas évek során nemcsak magyar, hanem külföldi sztárfellépők is megfordultak: a legendás amerikai énekes, Paul Robeson például egy európai turné során lépett fel a Hungária falai között, lenyűgözve a szegedi közönséget bariton hangjával.
A II. világháború végén, 1944–45-ben Szeged is megszenvedte a harcokat, de a Hungária épülete szerencsére súlyosabb sérülések nélkül átvészelte a bombázásokat. 1945 után azonban gyökeres változás következett: a magántulajdonú szállodát az új hatalom államosította 1949-ben, és a Szállodaipari Nemzeti Vállalat kezelésébe került.
Ezzel a fényűző magánszállóból állami üzemeltetésű hotel lett, ami a tulajdonos szemlélet és a vendégkör változását is magával hozta.
További híreink:
