Orbán Viktor: A béke győzni fog Európában, és ezt a harcot mi fogjuk vezetni
Kávéházból szálloda: a Kass történetének fordulópontja
Színészek, költők és muzsikusok tették legendássá a Kass Vigadót. A fénykorából vezetett az út a Kass Szállóig.
Az első részben azt jártuk körül, miként született meg Szeged egyik legjelentősebb vendéglátóhelye. A folytatásban már a Kass Vigadó fénykorába lépünk be: a századforduló bővítései, a híres vendégek és a kávéházból szállodává válás korszaka elevenedik meg.
Folyamatos fejlesztések és országos hírnév
A következő években Kass János folyamatosan fejlesztette és bővítette a vigadót, hogy lépést tartson a növekvő népszerűséggel. 1901-ben egy teljes második emeletet húzatott fel az épületre, jelentősen megnövelve ezzel a hasznos alapterületet. 1902-ben a főbejárat elé egy díszes, vasszerkezetű üvegezett teraszt építtetett, amely védett helyet biztosított a kávéházi vendégeknek az időjárás viszontagságaival szemben. 1905-ben tovább bővült a kínálat: ekkor egy külön sakktermet is kialakítottak a sakkot kedvelő törzsvendégek számára. Az évről évre szépülő és terebélyesedő Kass Vigadó hamarosan országos hírnévre tett szert. Az 1909-es Szegedi Útmutató – a város ismertetője – már így írt róla:
Kass vigadó, mely az ország e célra szolgáló épületei között a legelső. A földszinten kávéház, étterem, az emeleten sakk-, bál-, bankett- és hangversenytermek.
Valóban, a Kass Vigadó ekkorra már az egész ország egyik legkorszerűbb és legelőkelőbb mulatóhelyévé vált. Itt működött a szegedi Otthon Kör nevű társasági egyesület is, amely a téli hónapokban fényes jótékonysági bálokat rendezett a nagyteremben. A városi és megyei ipartestület díszelnökének is megválasztották Kass Jánost, elismerve a vendéglátás terén szerzett érdemeit.
Művészvilág, elit és legendás vendégek
A Kass Vigadó nemcsak a helyi polgárság, hanem az országos művészeti és politikai elit körében is fogalom volt. Törzsvendégei közé tartoztak neves színészek, írók és újságírók: például Csortos Gyula és Ujházi Ede színművészek rendszeresen megfordultak itt saját asztaltársaságukkal.
Gyakori vendég volt Ady Endre, a kor ünnepelt költője, aki több alkalommal ebédelt vagy kávézott a Kass-ban, valamint Bródy Sándor és Heltai Jenő írók is itt múlatták az időt társaikkal. Juhász Gyula, a szegedi kötődésű költő is törzshelyének tekintette a Kass kávéházat.
Nem véletlen, hogy a két világháború között éppen ebben a kávéházban alakult meg a Szegedi Fészek nevű művészklub, a helyi írók, költők és képzőművészek köre, amelynek révén a Kass Vigadó a szegedi értelmiség első számú találkozóhelyévé vált. A vigadóban nemcsak beszélgetések és irodalmi estek zajlottak, hanem a nagyterem színpadán rangos zenei programok is.
Itt adott hangversenyt Bartók Béla is – a világhírű zeneszerző-zongorista 1924-ben, Szegeden tartott koncertje alkalmával fellépett a Kass Vigadóban.
A korszak ragtime- és jazzújdonságai éppúgy felcsendültek e falak között, mint a komolyzenei darabok vagy éppen a csárdás a farsangi mulatságokon.
Háború, alkalmazkodás és új irány
Az I. világháború kitörése új kihívások elé állította a Kass Vigadót is. A háborús években a vendégforgalom visszaesett, hiszen kevesebb volt a mulatni vágyó fiatalúr, és a beszállítók is akadoztak. Kass János, aki addigra közel három évtizede vezette sikerrel az intézményt, kénytelen volt változtatni az eredeti tervein.
1915 őszén átmenetileg bezárta a kávéházat, és elhatározta, hogy az épület egy részét szállodává alakítja. A kor igényeit figyelembe véve döntött így: a frontokról hazatérő tisztek, hivatalos ügyben utazó tisztviselők és a hátországba szoruló családok részére is egyre nagyobb szükség mutatkozott minőségi szálláshelyekre.
A vendéglő fölötti tágas emeleti báltermeket és a tetőtér egy részét ezért szállodai szobákká építették át, sőt az udvar felé is bővítmény készült, hogy több férőhelyet biztosítsanak. A munkálatok terveit a neves építész, Baumhorn Lipót készítette, aki ekkoriban több szegedi épület átépítésében vett részt (nevéhez fűződik például a Szegedi Zsinagóga is). Az új Kass Szálloda 1916 őszén nyílt meg, immár szállodaként és kávéházként kombinált üzemmel.
A földszinti kávéház ekkor kisebb területre szorult vissza az előző évekhez képest, ezért találóan „Kis Kass” néven emlegették a vendégek körében. A szálloda megnyitásával Szeged első modern szállodája jött létre a Stefánián, hiszen korábban csak régebbi fogadók (például a Tisza Szálló) működtek a városban.
A Kass Szálló szobái gyorsan megteltek utazókkal és átutazó hírességekkel; a kávéház pedig továbbra is üzemelt, így a vendégek napközben is élvezhették a kávéillatú szalonok hangulatát.
Jubileum, hanyatlás és a Kass-korszak vége
Bár a háború után a vendéglátás ismét fellendült, Kass János egészsége megrendült az 1920-as évek végére. Fia, ifj. Kass János már a 1920-as évek elejétől egyre inkább átvette a vezetést, és 1923-ban együtt ünnepelték a vendéglő-szálloda fennállásának 25. jubileumát.
Az alapító Kass János azonban 1928-ban elhunyt, és ezzel lezárult egy korszak. Az idősebb Kass halála után a család igyekezett megtartani az örökséget, de a gazdasági világválság közbeszólt. 1931-re a vendégek száma drámaian leesett, a szálloda veszteségessé vált, így végül bezárták az egész komplexumot, és árverésre került az épület.
Ezzel véget ért a Kass család közel fél évszázados vendéglős dinasztiájának közvetlen befolyása Szeged egyik leghíresebb vendéglátóhelyén.
További híreink:
