Dóm téri Pantheon: IV. Béla, a második honalapító
A szobrász az általa képviselt neoklasszicizmus szellemében világos, áttekinthető kompozícióban mutatja a legendás eseményt. Középen emelvényen elhelyezett trónuson ül IV Béla, mellette testőreit láthatjuk feszes tartásban. Balról a város követei átveszik az okiratot, jobbról egy szintén térdeplő alak kardot vesz át annak jeleként, hogy Szeged támogatni fogja a királyi hatalom megszilárdítását. IV. Béla szegedi vonatkozásait eleveníti fel a Dóm téri Pantheon cikksorozatunk.
Egy küzdelmes királyság
Rájöttem, hogy uralkodni nem is nehéz, csak trónhoz jusson az ember ebbe a tolongásba.
Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitányából vett idézet IV. Béla uralkodására nem illik. Az 1206-ban született herceg türelmetlenül várta a kormányzást, királyi apjával, II. Andrással konfliktusoktól sem mentes kapcsolatát 35 évnyi uralkodás követhette. A történelem ismétli magát: utolsó éveiben fia a későbbi II. István fegyveres belharcok árán megszerzi tőle az ország nagyobb része feletti tényleges irányítást.
Nemzeti emlékezetünk a második honalapító jelzővel ruházta fel. A tatárjárást követően az ország újjáépítésében és megerősítésében végzett munkájában teljesedett ki uralkodói nagysága. Megerősítette a szegedi várat, mely királyi adományai és kiváltságai folytán a Dél-Alföld központjává vált.
Egy 1247-es adománylevelét értelmezték tévesen Szeged szabad királyi rangra emelésének. Valójában e rangot 1498-ban II. Ulászló király adományozza a településnek.
Kamaszkorában a pilisi erdőben összeesküvők meggyilkolják anyját Gertrúd királynét, tatárjárás, apja ellen fegyvert fogó lázadó fiú, IV. Béla élete bővelkedett negatív fordulatokban. Mindeközben biztos támaszként állt mögötte fél évszázadon át felesége, a tíz gyermeket szülő bizánci Laszkarisz Mária, aki nemcsak Visegrádon és Budán folytatott építkezéseket, hanem a magyar történelemben példátlan módon még hadjáratokat is vezetett.
Nem csak a Dóm téri Pantheon állít emléket IV. Bélának
Ha városi rangot nem is adó, de Szeged fejlődését támogató második honalapító királyunknak több szegedi emlékhelye is van. A Tisza Lajos körút 11. szám alatti épület homlokzatán lévő, építészeti címerpajzsban elhelyezett színezett dombormű a király arcmásával emlékeztet a városalapításra, amely a 750. évforduló alkalmából készült és 1997. május 21-én avatták fel. Lapis András színezett poliészter gél alkotása feletti szöveg: Szeged 750 éves (1247-1997) IV. Béla.
A Széchenyi téren lovas szobor jeleníti meg a város nagy támogatóját.
Talapzatával együtt a mű összesen 7 méter 80 centiméter magas, csongrádi szobrászművész, Tóth Béla és fia, Dávid készítette. Az uralkodó a Kárász utca felé tekint. A talapzat terveit a szobrász öccse, Tóth Tamás készítette, a kertészeti terv az ugyancsak csongrádi Török Péter munkája. Családi összefogással négy és fél hónap alatt született meg a monumentális alkotás. A talapzat egy 3,3 méter magas rézsűs dombra épült, a szegedi várat idézi.
IV. Béla lovasszobrának felállításával Szeged az országépítő király koronázásának és trónra kerülésének 775. évfordulójára emlékezett.
Eredetileg II. Rákóczi Ferenc jelenleg Aradi vértanúk terén látható lovasszobra állt itt 1912-től 1930-ig. A II. világháború után e helyen szovjet hősi emlékművet állítottak fel, melynek elbontására 1991 tavaszán került sor.
