Orbán Viktor: A Tisza-Brüsszel-nagytőke-koalíció kizsebelné a családokat
Dóm téri Pantheon: Katona József, a Bánk bán írója
Katona József neve ma már elválaszthatatlan a Bánk bán történetétől, pedig életében alig kapott elismerést. A kecskeméti születésű jogász a színház iránti szenvedélyéből alkotta meg a magyar irodalom egyik legfontosabb drámáját, amely csak halála után vált nemzeti klasszikussá. A Dóm téri szobrán túl Szegedhez is több emlék köti: itt tanult, és ma szobrok, utcanevek és intézmények őrzik emlékét.
Bár szülei jogásznak taníttatják és kenyérkereső éveinek javában szülővárosában ezzel is foglalatoskodik, színházszeretetéből az egyik legsikeresebb magyar dráma születik. A Dóm téri Pantheon emlékműveit bemutató sorozatunk Katona József szobrával folytatódik.
Félbemaradt életmű, hirtelen halál fiatalon
Az 1791-ben Kecskeméten született Katona Józsefet azonos nevű takácsmester atyja és háztartásbeli édesanyja taníttatja.
A szegedi piaristákhoz 1808-10 között jár, a középiskolát Pesten befejezve ugyanott jogi tanulmányokba kezd miközben bekapcsolódik a Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába.
Nemcsak amatőr színész, több nyelvből színdarabokat fordít és dolgoz át, majd önálló műveket is készít. A korszak ünnepelt színésznője Déryné Széppataki Róza iránt táplált szerelme viszonzatlan maradt. Amikor 1814-ben az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára beküldte fő művét, a Bánk bánt, amit az eredményhirdetéskor meg sem említettek.
Bár nem fordít hátat az írásnak, végérvényesen jogi pályára lép, előbb Pesten ügyvéd, majd 1820-tól Kecskeméten aljegyző, hat év múltán már főjegyző. A kortársai emlékezete szerint jószívű, becsületes, igazságszerető, hallgatag, a városába látogató vándorszínészeket támogató kecskeméti főjegyzővel 38 évesen a városházán szívroham végzett.
A Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, több fontos színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Egy színdarab diadalútja a Nemzeti Színháztól a Dóm térig
A Bánk bán kéziratát olvasva korabeli cenzorok attól tartottak, hogy a merániak rossz és törtető társaságát a korabeli magyar közvélemény a Habsburg-udvarral azonosítja, és azon aggódtak nehogy a drámabeli lázadó gyilkosság példaként szolgáljon. Jellemző, hogy amikor a Habsburg-hű Széchenyi István a Bánk bán végül engedélyezett előadását megnézte, ezt jegyezte fel naplójába: „megfoghatatlan, hogy a kormány megengedi ily esztelenség előadását. Rossz, veszedelmes tendencia.”
Az 1820-ban kinyomtatott és kezdetben visszhangtalan dráma ősbemutatójára 1833-ban Kassán került sor, majd Kolozsvár, Buda, Debrecen után 1839-ben a pesti Nemzeti Színház is műsorára tűzi. Hiába az udvarhű Széchenyi dohogása, a darab pesti előadási rendszeressé válnak, és nem volt kérdés, hogy 1848 március 15 forradalmi napja után a Bánk bán díszelőadására kerüljön sor, megannyi márciusi ifjú jelenlétében.
A vesztes szabadságharcot követően évekig betiltják előadását, ám miután 1861-ben Egressy Béni szövegkönyve alapján Erkel Ferenc operává dolgozta fel, a színdarab kitörölhetetlenül a magyar nemzeti kultúra részévé vált.
A jóformán számbavehetetlen színpadi rendezés és előadás mellett két némafilmes feldolgozását további hét hangosfilmes megformálás követte 2002-ig. A Szegedi Szabadtéri Játékok sikeres visszatérő darabja.
Szegedi emlékhelyek
Az 1969-ben átadott Dóm téri bronz fülkeszobor a drámaíró alakját korhű öltözetben, zsinóros mentében ábrázolja. A portrén jól érzékelhetők az alkotó Pátzay Pál által képviselt neoklasszicizmus stílusjegyei: tiszta, világos formaképzés, kissé stilizáló, idealizáló ábrázolás.
Szegeden emlékcsarnokbéli szobra mellett Móravárosban utca viseli Katona József nevét.
A Szegedi Nemzeti Színház homlokzatának évtizedekig üresen álló déli fülkéjében 1956 júniusában került felállításra Tápai Antal szobrászművész kétszeres életnagyságú egész alakos műkő Katona József szobra.
Az ugyanekkor az északi fülkében kihelyezett Erkel Ferenc szoborral együtt tervezett 1956 őszi ünnepélyes avatásra a forradalmi események miatt nem került sor. A szegedi piarista gimnázium is ápolja híressé vált egykori diákja emlékét.
Részlet a Bánk bán előadásából a Szegedi Szabadtéri Játékokon:
További híreink:
Szemtanú is megerősítette: kábítószer lehetett Magyar Péterék hírhedté vált buliján
