Orbán Viktor: Nem az a kérdés, mi van, hanem hogy mi lesz Magyarországgal
Bartók Béla a huszadik század leghíresebb magyar zeneszerzője
Szeged számos vándorló köztéri alkotásnak ad otthont. Ilyen különleges utat járt be a városban Bartók Béla portréja is.
Szeged a vándorló szobroknak is városa, számos köztéri alkotásunk jelenleg már a második vagy többedik helyszínen található. Ebbe a nem is oly rövid sorba tartozik Makrisz Agamemmon szobrászművész 1959-ben készült bronz Bartók Béla portréja, melyet eredetileg a Roosevelt téren, a Közművelődési Palota előtt állították fel 1965-ben, a Móra szobor környékén. Bartók halálának 25. évfordulója adott alkalmat arra, hogy áthelyezzék a Panteonba. További szobortörténeti érdekesség, hogy mindkétszer városunk zenei életének meghatározó fejlesztője, Vaszy Viktor karnagy avatta, akinek nemzeti emlékcsarnokbéli mellszobrával sorozatunkban már foglalkoztunk.
A népzenét gyűjtő és abból merítő zseniális zeneszerző és előadóművész
Az 1881-ben Nagyszentmiklóson született Bartók Béla zeneszerető családban nevelkedett: édesapja, idősebb Bartók Béla a nagyszentmiklósi mezőgazdasási iskola igazgatója zongorán, csellón játszott, komponálással is foglalkozott és helyben zenei társaságot is szervezett. Édesanyja a turócszentmártoni német származású Voit Paula tanítónő volt, és kiválóan zongorázott.
Bartók Béla négyéves korában már negyven dalt tudott elpötyögni a zongorán, ötévesen már négykezes darabokat játszott édesanyjával, hatévesen pedig kiderült róla, hogy abszolút hallása van.
Édesapja korai halálát követően a tanítónő édesanya válik családfenntartóvá, aki az iskolai oktatás mellett zongoraleckéket is adott. Több városban megfordulva végül Pozsonyban telepszenek le, ahol tehetségét zongora- és összhangzattantanára Erkel László karnagy, Erkel Ferenc fia ismeri fel. A pesti Zeneakadémiára beiratkozva zongora és zeneszerzés szakjait egyszerre végzi el. Eleinte koncertező zongoraművész, majd barátja Kodály Zoltán hatására is 1905-től kezdve egyre több időt szentelt a népzenei gyűjtéseknek. Az akkori technika lehetőségeit kihasználva fonográffal járta a falvakat, gyűjtéseit egyre tudatosabb tudományos részletességgel dolgozta fel.
Eleinte a magyar, majd a környező népek zenéjét is gyűjtötte, és csakhamar komponált zenéjében is megjelentek ezek a motívumok. Így vált a közép-európai népzene tudományos igényű kutatójaként a huszadik század egyik legjelentősebb zeneszerzőjévé, a Zeneakadémia tanárává és a Magyar Tudományos Akadémia tagjává.
A második világháború kitörése a humanista Bartók számára egyre elviselhetetlenebb légkört teremt, 1940-ben az Egyesült Államokba távozik. Ezt ideiglenesnek gondolta, soha nem kért amerikai állampolgárságot, mindvégig magyar állampolgár maradt, feltett szándéka volt, hogy hazatér. Ám az elhatalmasodó leukémia legyőzi, hosszas betegeskedést követően 1945-ben New Yorkban hunyt el. Magyarországi újratemetésére 1988-ban került sor hatalmas tömeg jelenlétében a farkasréti temetőben.
Bartók Béla és Szeged
A fiatal szegedi Balázs Bélával baráti kapcsolatot ápoló Kodály Zoltán invitálására érkezik Bartók először városunkba. Balázs Bélával Bartók is jó barátságba kerül, egyetlen operájának a Kékszakállú herceg várának szövegkönyvét is ő írja. Budapest mellett Szeged válik azzá a magyar várossá, ahol Bartók a legtöbb koncertet adja, miközben több alkalommal a város és főleg a környező falvak népzenéjét is gyűjti és feldolgozza.
A Tisza Szálló tükörtermében tett koncertjei hatására verset ír hozzá Juhász Gyula és a zenei élmény is hozzájárul az egyetemista Bálint Sándornál abban, hogy a magyar népi kultúra kutatását válassza élethivatásául. 2014-ben a Tisza Hotel Bartók Béla emlékszobát avatott, ahol az egykori előadói teremhelyszín mellett a szegedi meghívók, plakátok, belépők, korabeli újságcikkek, vagy azok másolatai is megtekinthetők.
Emlékezete
Bartók Béla a korábbi magyar bankjegy-sorozat ezerforintos címletén volt látható. Az 1983 és 1999 között forgalomban levő címlet érdekessége, hogy Bartókot fiáról, a mérnök ifjabb Bartók Béláról mintázta a grafikus. Születésének évfordulóján, 2008. március 25-én Bartók volt látható a Google logóján. Ez volt az első magyar illetőségű logó az internetes kereső történetében.
Nevét viseli számos utcán, téren és intézményen kívül a Merkúr egyik krátere, valamint egy kisbolygó is.
Makrisz Agamemmon Dóm téri portréja Bartók szellemi és emberi nagyságát érzékelteti. Minden mellékesnek tekinthető részlet nélkül, csak a jól ismert és karakteresen megformált arcvonások jelenítik meg a hangok birodalmában átszellemülten elmélyedő alkotó géniuszt. A kommunista nézetei miatt előbb szülőföldjéről, majd 1950-ben Franciaországból is távozni kényszerülő görög szobrászművész másik szegedi köztéri alkotása a Korányi fasoron megtekintehtő. A Sellő-ház Tiszára néző homlokzatán látható bronz sellőplasztikája az épület névadója is lett.
További híreink:
